K&H trendmonitor

K&H trendmonitor

gazdasági hírek, vélemények

Mi, magyar értékpapír befektetők is jól jártunk az Európai Unióból 2007 és 2013 között érkezett 14 ezer milliárd forint támogatással. Miért és hogyan?

Kevés visszhangot kapott a KPMG és a GKI közös tanulmánya, mely a 2007-2013 közötti költségvetési ciklus idején lehívott Európai Uniós támogatások felhasználási hatékonyságát elemzi.

a GDP (bal) és a beruházás (jobb) alakulása az uniós források figyelembevételével és azok nélkül (forrás: KPMG/GKI (2016). A becsléshez használt adatok forrása: KSH, EMIR, IIER.)

a GDP (balra) és a beruházás (jobbra) alakulása az uniós források figyelembevételével és azok nélkül (forrás: KPMG/GKI (2016). A becsléshez használt adatok forrása: KSH, EMIR, IIER.)

Az ábrák legfontosabb üzenete, hogy a kapott támogatások hiányában máig sem lábaltunk voltunk ki a válságból. Jótékony hatása nélkül az államadósság a GDP 84%-a körül, a költségvetés hiánya pedig még mindig 3% felett járna – miközben az instabil helyzetben nem ruházna be senki.

Az elemzés azt is bemutatja, hogyan segítettek az országban euróban felhalmozódó támogatások megteremteni a pénzügyi stabilitásunk. Áttételesen ezek segítségével váltottuk ki az EU-IMF hitelt, növeltük a devizatartalékunk és ezek segítettek a devizahitelek forintra váltásában is.

A megvalósuló beruházások és a növekvő lakossági fogyasztásnak köszönhetően növekedtek az adóbevételek, közvetett módon hozzájárulva a költségvetési stabilitáshoz.

A fentiek mind kellettek ahhoz, hogy makroszámaink javuljanak, a külső adósságunk, az ország sérülékenysége csökkenjen. Ezért cserébe a piac előbb megelőlegezte a bizalmat – olcsóbbá vált az államadósság finanszírozása -, végül ezeknek is köszönhetően 2016-ban Magyarország visszatért a befektetésre ajánlott kategóriába a nagy hitelminősítőknél.

mit profitált ebből az az átlagos magyar megtakarító?

a magyar kötvény- és részvénypiac megtakarítók számára elérhető teljesítménye 2008 elejétől kezdődően a K&H kötvény, és a K&H navigátor BUX-indexkövető alap példáján keresztül (forrás: K&H Alapkezelő)

A kötvényoldalon a recept a következő: a támogató nemzetközi környezet, a befektetői bizalom, a felminősítés, és nem utolsó sorban az MNB intézkedései eddig sosem látott mélységbe csökkentette az állampapír hozamokat, felértékelve a hazai kötvény alapokba helyezett megtakarítások érékét.

A magyar részvénypiacra a hatás lassabban gyűrűzött át, de 2015-ben végül itt is beindult a gép: hála az uniós pénzből megvalósuló beruházásoknak, a növekvő lakossági fogyasztásnak, és annak, hogy a költségvetés immár kevésbé szorult rá a korábban kivetett ágazati különadókra.

A fenti grafikonokra nézve elégedetten csettinthetnek a kilábalás során hazai eszközöket választó befektetők.Ma már közel sem várhatunk hasonló teljesítményt a magyar állampapírpiactól a tartósan beállt alacsony hozamkörnyezetnek köszönhetően, a részvényeknél pedig új növekedési sztorikra és tartósan optimista piaci hangulatra lesz szükség. Ebben a környezetben érvényes ajánlásaink, ötleteink e blogon is visszatérő témát jelentenek.

Share on FacebookGoogle+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInEmail to someonePrint this page
előző cikk következő cikk