K&H trendmonitor

K&H trendmonitor

gazdasági hírek, vélemények

Brazília nemrég nem egy sportesemény, hanem nyugdíjrendszerének fenntarthatatlansága okán került az Economist vezető szerkesztőségi cikkei közé. Érdemes szemléznünk honnan indulnak.

A Copacabana tengerpartján sétálva hamar feltűnik, hogy mennyire magas az idősebb korosztály aránya. Rio de Janeiro-nak ezen a részén minden negyedik ott lakó a 65 év feletti korosztályhoz tartozik. Ehhez az arányhoz hamarosan felzárkózik az ország többi része is annak köszönhetően, hogy a születések száma csökken, a várható élettartam pedig emelkedik. A 65 év felettiek aránya, amely jelenleg még csak a népesség 8,5%-a, 2050-re eléri a copacabana-i szintet.

a függőleges tengelyen: az állam nyugdíjkiadásai a GDP százalékában; a vízszintes tengelyen: a 65 éves vagy idősebb korosztály aránya népességben (via The Economist)

Brazília, a “nyugdíjparadicsom” – függőleges tengelyen: az állam nyugdíjkiadásai a GDP százalékában; a vízszintes tengelyen: a 65 éves vagy idősebb korosztály aránya a népességen belül (via The Economist)

Brazília jelenlegi formájában nem áll készen erre a kihívásra. A nagyvonalú állami nyugdíjrendszer már a mostani arányok mellett óriási teherként nehezedik az ország gazdasága és a fiatalok vállára. A brazil nyugdíjkorhatár 58 év, 8 évvel alacsonyabb, mint az amerikai és 12-vel, mint a mexikói korhatár. Bizonyos munkavállalói csoportok további kedvezményt élveznek, például a tanárnők 25 év tanítás után teljes nyugdíjjal kezdhetik nyugdíjas éveiket, sokan pedig nyugdíjba vonulhatnak 50 éves koruk betöltésekor. Az özvegyek (férfiak, nők egyaránt) úgy öröklik házastársuk teljes nyugdíját, hogy nem kell a sajátjukról sem lemondaniuk. De alapnyugdíj jár minden férfinak és nőnek 65, illetve 60 év felett még akkor is, ha egyetlen reált nem fizettek be a nyugdíjrendszerbe.

A drága, kényelmes és vonzó nyugdíjfeltételeket Brazília alkotmánya garantálja. E jogok 1988-ban kerültek a legmagasabb szintű jogszabályba, kompenzálva az állampolgárokat a 20 éves katonai diktatúra okozta szenvedésekért.

Mára viszont a nyugdíjszámla több mint a fele a költségvetés nem kamatjellegű kiadásainak, és ha minden változatlanul marad, akkor ez tíz éven belül 80%-ra emelkedik. A nyugdíjrendszer hiánya évről évre eléri az ország 8,9%-os GDP arányos költségvetési hiányának a felét. Ez a legfontosabb oka annak, hogy a brazil irányadó kamat 12,25%-os magasságban jár. Ma Brazília nemzeti össztermékének több mint 12%-át költi nyugdíjkiadásokra, ami azt jelenti, hogy az ország feleannyi nyugdíjasra már most másfélszer annyit költ, mint az OECD tagországok átlaga GDP-jük százalékában mérve. Ha minden így maradna, az ország nyugdíjkiadásai 2060-ra elérnék a brazil GDP 20%-át.

Michel Temer, Brazília új köztársasági elnöke vett egy nagy levegőt és nekifutott a nyugdíjbomba hatástalanításának. Reformjavaslata a legszegényebbek védelme mellett felemelné a nyugdíjkorhatárt férfiak és nők esetében egyaránt 65 évre, az özvegyek csak egy jogcímen kaphatnának nyugdíjat és a nyugdíjemelések mértékét a minimálbér emeléséhez kötné. A reformjavaslat kivenné az Alkotmányból is a nyugdíjra vonatkozó részletes rendelkezéseket.

Egy ilyen reformjavaslat azonban még Brazíliában is óriási politikai vitákra és társadalmi ellenállásra számíthat. Nyugdíjreform nélkül azonban semmilyen más strukturális reformra nem lenne fedezet. Reform nélkül a gazdasági krízis csak mélyülni fog, sötét fellegekbe borítva Brazília hosszú távú gazdasági kilátásait. A piacok mindenesetre bíznak a józanészben, abban, hogy Brazília hozzányúl a fenntarthatatlan nyugdíjrendszeréhez. Ékes bizonyítéka ennek, hogy a brazil reál minden más feltörekvő piaci devizánál erősebb felértékelődést produkált az amerikai dollárhoz képest. Ha pedig a nyugdíjreform újabb strukturális reformok előtt is kaput nyit, úgy Brazília ismét a befektetők kedvelt célpontjává válhat.

Forrás: The Economist – The burden on the young, The Economist – Geronto-generosity

Share on FacebookGoogle+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInEmail to someonePrint this page
előző cikk következő cikk