K&H trendmonitor - gazdasági hírek, vélemények

K&H trendmonitor - gazdasági hírek, vélemények

lead képA cikk címének eredetileg negatív kicsengésű üzenetével szemben az utóbbi időben a befektetők körében egyre erősödik az a meglátás, hogy párhuzamot vonjanak a magyar és a cseh gazdaság között, ami jelen esetben Magyarország pozitív piaci megítélésére utal. De mit is jelent ez pontosan?

Nézzük meg egy külföldi szemüvegén keresztül a magyar gazdaságot! Adott egy ország, ahol úgy tűnik, hogy nagyon is rendben vannak a gazdasági folyamatok:

  • érezhetően bővül a GDP
  • évek óta csökkenő pályán van az államadósság
  • szigorú a költségvetési politika
  • kordában van tartva az infláció
  • évről-évre jelentős többlete van a folyó fizetési mérlegnek
  • küszöbön áll az ország felminősítése

A fenti állítások részleteibe most nem fogok belemenni, mindenesetre Magyarország most jó befektetési célpontnak tűnik, akárcsak a stabil Csehország. A cseheknél azonban már 2012 óta érvényben van a zéró kamatpolitika (az alapkamat szintje 0,05%), a rövidebb futamidejű állampapírok hozama (három éves futamidőig bezárólag) negatív, a jegybank pedig árfolyamküszöböt vezetett be a cseh koronánál, hogy gátat szabjon a fizetőeszköz felértékelődésének.

mi ebből a tanulság számunkra?

Magyarországon a masszívan többletes folyó fizetési mérleg (a külkertöbbletnek, az EU-s forrásoknak, és a külföldön dolgozó magyarok hazautalásainak köszönhetően) egy természetes felértékelődési nyomást helyez a forint árfolyamára, ami szembe megy a gazdaságpolitika olykor explicit forint-gyengülést kívánatosnak tartó célkitűzésével – a gyengülő deviza ugyanis javítja az export versenyképességét.

A Magyar Nemzeti Banknak ugyan hivatalosan nincsen árfolyam-, csak inflációs célja, de a gyenge forint gazdaságösztönző hatásán túlmenően a jegybank is a gyengébb forintban érdekelt, mivel a devizatartalékán árfolyamnyereséget tud elérni.

az EUR/HUF árfolyam (jobb tengely) és jegybanki alapkamat (bal tengely) alakulása, konszenzusos várakozások (forrás: Bloomberg, K&H Alapkezelő)

Az MNB tehát a forinton lévő felértékelődés ellensúlyozásaként tovább fogja csökkenteni az alapkamatot, ezáltal csökkentve a forint relatív kamatelőnyét. A jelenlegi 1,2%-os alapkamatot figyelembe véve egyelőre még nem fogyott el az MNB puskapora, de könnyen elképzelhető, hogy ha a piac által beárazott következő 2-3 kamatcsökkentés nem éri el a kívánt forint-gyengítő hatást, akkor hamarosan Magyarországon is beköszönt a kvázi-zéró-kamatpolitika, tehát az MNB még mélyebbre vágja a kamatokat.

Share on FacebookGoogle+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInEmail to someonePrint this page
előző cikk következő cikk