K&H trendmonitor - gazdasági hírek, vélemények

K&H trendmonitor - gazdasági hírek, vélemények

Teljesen más megközelítést kívánnak befektetéseink, amikor nyugdíjasként már nem megtakarításaink hozamainak további növelése az elsődleges célunk, hanem korábban összegyűjtött pénzünk „jól megérdemelt” felhasználása. Lássuk tehát, hogy mi a teendőnk, ha kifejezetten nyugdíj-kiegészítésként tekintünk megtakarításainkra!

Az előző részben arról írtam, hogy nyugdíjba menetelünk időpontjában – amennyiben nyugdíjas éveink alatt megtakarításunkat nyugdíj-kiegészítésként szeretnénk felhasználni – leltárt kell készítenünk a nyugdíjcélú megtakarításainkról. El kell döntenünk, hogy hány év alatt tervezzük felhasználni a megtakarításunkat és egy egyszerű számítással meghatározhatjuk, hogy mekkora lehet az induló éves/havi nyugdíj-kiegészítésünk.

Ebben a részben arról lesz szó, hogy milyen sorrendben használjuk fel a megtakarításunkat és hogyan alakítsuk át a portfoliónk szerkezetét.

A példa kedvéért a megtakarításunk összege legyen 20 millió az alábbi összetételben:

Ha 25 éves időszakra számolunk, akkor egyszerű osztással számolva, hozamok nélkül (persze lesznek hozamaink) az indulás évében éves szinten 800 ezer, havi szinten 66 ezer Ft nyugdíj-kiegészítést jelent.

az egyes megtakarítási formák kifuttatása – Nyugdíjpénztár, Nyugdíjbiztosítás

Az önkéntes pénztárak és a nyugdíjbiztosítások többsége is kínál rendszeres kifizetést éves vagy akár havi alapon is. Első lépésben kérjünk tájékoztatást a járadéktípusú kifizetésre 10 éves vagy akár 25 éves időtartamra. Ha elfogadhatóak részünkről a Pénztár vagy a Biztosító által megadott feltételek, semmi más dolgunk nincs, mint kitölteni a megfelelő nyomtatványt, megadni a számlaszámunkat, és minden hónapban/negyedévente/évente megérkezik a nyugdíj-kiegészítés a bankszámlánkra. Ha rendszeres járadékot kérünk, akkor a pénztárak, biztosítók a befektetésünket egy alacsonyabb kockázatú befektetési portfólióba (rövid állampapírok) teszik át, és a felhalmozódott egyenlegünket a megadott időtávra „kiporciózzák”. A rendszeres kifizetés keretében tulajdonképpen a befektetésünket kapjuk vissza az időközben keletkező hozamokkal és persze kamatadó-mentesen.

Dönthetünk úgy is, hogy a nyugdíjpénztári, nyugdíjbiztosítási megtakarításunkat egy összegben felvesszük. Ebben az esetben magunknak kell gondoskodnunk a befektetésünkről és persze az időközben elérhető hozamunk után adózni is kell.

nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) és az értékpapír számlán lévő portfólióink kockázatának csökkentése

Mindkettő esetében továbbra is magunknak kell gondoskodunk arról, hogy milyen szerkezetben tartsuk a portfóliónkat. Nyugdíjasként – amennyiben a megtakarításunkat nyugdíj-kiegészítésre szeretnénk felhasználni – elsősorban arra kell koncentrálunk, hogy számunkra megfelelő ütemezéssel jussunk hozzá a megtakarításunkhoz és arra is figyelnünk kell, hogy az időszakonként érkező tőkepiaci visszaesések ne tépázzák meg jelentősen a portfóliónk értékét.

Ezzel összefüggésben ütemesen csökkentenünk kell a portfóliónk kockázatát. Ugyan a magasabb hozampotenciállal rendelkező eszközökkel (például részvények) többlethozamot érhetünk el, de a kedvezőtlen piaci helyzetben veszteséget okozhatnak, ami végzetes csapást jelenthet későbbi nyugdíj-kiegészítésünkre.

A kockázat csökkentését célszerű ütemezetten megvalósítanunk. A részvény befektetések súlyát a portfólióban évente egy megadott ütem szerint csökkentsünk. Érdemes azért egy 5-10%-os részvénysúlyt hosszabb távon is tartanunk, de ennél többet nem. Például egy 30%-os mértékű részvénykitettséget 5 év alatt csökkentsünk le 10%-ra.

Arról, hogy hogyan teremtsünk havi/negyedéves rendszeres kifizetést egy értékpapír portfólióból, írásom 3., befejező részében lesz szó.

Share on FacebookGoogle+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInEmail to someonePrint this page
előző cikk következő cikk