K&H trendmonitor

K&H trendmonitor

gazdasági hírek, vélemények

75 milliárd forintnyi hozam egy nap alatt? Lehetetlen? Nos, a norvég állami alapban nem az…

Miközben a norvég állami alap idei teljesítményéről szóló cikket olvastam az egyik nemzetközi hírportálon, több minden átfutott az agyamon. Egyrészt megdöbbentő az olajból származó kezelt vagyon nagyságrendje, főleg mikor az ember forintosítja az összeget. Másfelől maga a szemlélet, a mi mentén a jövő generáció pénzét kezelik, nem mondható szokványosnak, pedig van benne bőven ráció. Még mielőtt azonban kitérnénk utóbbira, kicsit játsszunk el a számokkal.

Az alap aktuális mérete 1 000 milliárd dollár (körülbelül 256 000 milliárd forint), aminél a Fed mérlegfőösszege „csupán” 4,5-szer nagyobb jelen pillanatban. Így talán már érthetőbb, hogyan lehetséges 75 milliárd forintot keresni egyetlen nap alatt.

Forrás: Bloomberg

Forrás: Bloomberg

 

Mit jelent ez a hozamok nyelvén? Nos, a negyedéves teljesítmény 2,6% volt a részvénybefektetések magas arányának köszönhetően. Itt meg is állhatunk egy pillanatra. Idén tavasszal a norvég parlament arról döntött, hogy az alap részvénysúlya 60%-ról 70%-ra emelkedjen. Egy ilyen lépés a jelenlegi hozamkörnyezetben nem ördögtől való gondolat meglátásom szerint, főleg ha a célként kitűzött évi 4%-os reálhozamot tartani akarják – indulás óta 3,98%-os éves reálhozamot produkált az alap.

Az alábbi ábrán jól látszik, hogy a kötvénybefektetések részaránya a válság utáni időben jelentősen lecsökkent és helyét a részvények vették át. Zárójelben jegyezném meg, hogy itt is előjön a hosszú távú gondolkodásmód, hiszen alacsony árazás és szétvert árfolyamok mellett vásároltak („buy the dip”) olyan cégekben részesedést, mint például a Nestlé. A nagybevásárlásoknak köszönhetően mára a világ tőzsdéin forgó részvények 1,3%- át tulajdonolja az alap.

Forrás: ttps://www.nbim.no/en/

Forrás: ttps://www.nbim.no/en/

 

A jelenlegi piaci környezetben ugyanakkor pont emiatt támadják többen is a norvég kormányt. Véleményük szerint túlságosan nagy kockázatot vállalnak, hiszen az árazások és az árfolyamok is csúcson, vagy annak közelében találhatóak. Az alap vezérigazgató helyettese azonban csattanós választ adott a kétkedőknek. Az interjúban elhangzottak alapján ez egy stratégiai döntés. A hosszú távú magasabb várható hozamokért cserébe pedig kockázatot kell vállalni – persze ez alatt nem hazárdírozást kell érteni.

Utóbbi döntés meghozatala természetesen nem egyszerű feladat, hiszen a jövő generáció pénzügyi biztonsága a tét, de a jelenlegi trendek (munkaerő-piac versus robotika, alapjövedelem koncepciója) alapján egyre nagyobb szükség lenne a hasonló kezdeményezésekre. Nem véletlen vizsgálja több ország is hasonló alapok létrehozásának lehetőségét, de erről részletesen majd csak a következő cikkben…

Share on FacebookGoogle+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInEmail to someonePrint this page
előző cikk következő cikk