K&H trendmonitor - gazdasági hírek, vélemények

K&H trendmonitor - gazdasági hírek, vélemények

+10,2%… Ennyivel több hozamot tehettem zsebre mikor év elején lezárul a 2014-ben nyitott Tartós Befektetési Számlám (TBSZ). Háromnegyed évnyi plusz teljesítményt hozott a kamatadómentes forma és ezért cserébe csak annyit vállaltam, hogy nem töröm fel a megtakarításom 5 éven keresztül.

 TBSZ középtávú befektetőknek igazi varázsszer. Egy univerzális eszköz, amin nyugodtan építhetünk portfóliót befektetési alapokból (kamatadómentesen), vagy kereskedhetünk magyar és nemzetközi tőzsdei részvényekkel (nyereségadómentesen) ahogy szokásaink diktálják, sőt a hazai részvények után járó osztalék után sem kell adózni, ha a számla kitölti az 5 évet.

Igaz, aki ezt az utat választja – részben – lemond a megtakarítása likviditásáról. Ha mégis fel kell törni a számlát, akkor van vele egy kis nyűg, de komoly baj nem érhet minket: a következő adóbevallásunkban fel kell tüntetnünk a dolgot, és befizetnünk a megszokott adót (nem vonják le helyettünk). Ez mégsem tűnik rossz üzletnek hiszen ha szeretnénk magasabb hozampotenciált elérni, akkor amúgy is meg kell barátkoznunk a hosszabb befektetési időtávval és a volatilitással egyaránt.

Épp ezért nem kínál megoldást minden élethelyzetre. Nem ilyen formában kell elkezdeni az első befektetésünket, hanem inkább egy rendszeres, havi megtakarítást formájában. Nem kell TBSZ-en tartanunk a szigorúan vett vésztartalékunkat, ahol a könnyű hozzáférhetőség a legfontosabb érték.  Azok számára pedig, akik konkrétan nyugdíjcélra takarékoskodnak, bőven akadnak jobb megoldások.

Már lerágott csonttá vált a „legjobb ötlet"?

Ha valaki segítséget kért tőlem befektetési témában, az egyik első ötlet, amit megosztottam a címben szereplő állítás volt: az adómentesség mindig jó üzlet. Ha megfelel a céljaidnak, akkor élvezd ki, hogy a zsebedben marad a pénz.

Az MNB témáról vezetett statisztikáiból viszont úgy tűnik mintha a TBSZ-ek népszerűsége visszaesőben lenne: a vagyontömeg – az elmúlt évek kedvező piaci környezete ellenére – stagnál, a számlák száma pedig több tízezerrel marad el a 2017-2018-as csúcsoktól. Lerágott csonttá vált volna a „legjobb ötlet"? Mi van emögött?

  • A megspórolható adó a pár évvel ezelőtti 16%+6%-ról mára 15%-ra csökkent. Ez előrelépést jelent, ennek ténye pedig magyarázhatná is a kisebb érdeklődést, de – mint a saját példám is bemutatta – továbbra is megéri elkerülni ezt a terhet.
  • Fontosabb, hogy a 2019. június 1. óta kibocsátott lakossági állampapírok már alanyi módon kamatadómentesnek számítanak. Teljesen érhető, hogy azok a számlák, ahol alapvetően állampapírokat tartottak csak, szépen lassan kifutnak.

Ez alapján én továbbra is kitartok a „legjobb ötletem" mellett, hiszen a kamatadómentesség az egyik legjobb lehetőség a megtakarítóknak. Kézenfekvőnek tűnt 8 éve is, amikor az első TBSZ-em megnyitottam és továbbra is az. Kicsit kitekert módon még talán erősíti is az ötletet, hogy a Magyar Állam is erre a következtetésre jutott.

A TBSZ-ekre vonatkozó pontos, technikai részletek (például a vonatkozó szabályok és költségek) jellemzően megtalálhatók a befektetési szolgáltatók internetesen oldalain. Minden megtakarító egyedi: mielőtt a TBSZ-re szavazol, ismerd meg az előbb a részleteket, továbbá érdemes átgondolni a befektetési céljaid és a hozzá tartozó időtávokat is – akár befektetési tanácsadó bevonásával – hogy ezekhez igazodva is megfelelő megoldások-e a számodra!

előző cikk következő cikk