K&H trendmonitor - gazdasági hírek, vélemények

K&H trendmonitor - gazdasági hírek, vélemények

(Fotó: Stephen Codrington, CC-BY-2.5)Megint mindenki Kínára figyel: a távol-keleti gazdaság ugyanis évek óta lassul és ennek a lassulásnak egyre látványosabb jelei vannak. A helyzet az elmúlt hetekben vált igazán aggasztóvá, ami mostanra az egész globális tőkepiacon is meghatározó erővé vált. A csökkenő növekedést talán egy részvényszektor sem szenvedte meg jobban, mint a bányák, amelyek kitermelését leginkább Kína szívja fel. A hatalmas árfolyamesést látva körbenéztünk a bányák háza táján, hátha érdemes már a pénztárcánkat kinyitni.

a Kína-probléma

A kínai gazdaság lassulása nem újkeletű trend, ráadásul nem elhanyagolható tényező, hiszen a világgazdaság második legnagyobb gazdaságáról van szó. Amióta pedig augusztus elején az új árfolyamrezsimmel a kínai gazdaságpolitika lényegében „coming outolt", bevallva, hogy nem egészen ura a helyzetnek, a tőzsdék és különösen a bányarészvények mélyrepülésbe kezdtek.

A kínai lassulás ugyanis mélybe taszította a nyersanyagárakat is, hiszen a legnagyobb felvevőpiacról beszélünk: az ipari fémeken belül a globális vasércfelhasználás 55%-át ez az egyetlen ország adta 2014-ben. Ugyanez az adat az alumínium esetében 50%, a réznél pedig 45%. És lássuk be, a következő években nem várható, hogy a jelenlegi negatív trend megfordulna.

ipari fémek árának alakulása dollárban kifejezve 2011. decemberétől (forrás: Bloomberg)

akkor mégis mit akarunk a bányáktól?

A bányarészvények, mint befektetési lehetőség és a kínai lassulás közé ugyanakkor nem szabad automatikusan egyenlőségjelet tenni. Egyrészről a nyersanyagkereslet nem egyedül Kínába áramlik, hiszen például a nyugati országokban futó autók is vasból és alumíniumból készülnek, illetve például a szintén nem elhanyagolható méretű India is nettó importőrré vált az elmúlt években vasércből. Másrészről a megcsappant kereslethez idővel a kínálat is igazodik: a magas költséggel termelő bányákat sorra zárják be, így előrejelzések szerint 1-2 éven belül – az olajpiachoz hasonlóan – a kereslet-kínálati viszonyok kiegyenlítődnek majd, stabilizálva az árakat ezzel.

És természetesen az egyes bányák közé sem szabad egyenlőségjelet tenni. Mint sok helyen, lényegében itt is a méret a lényeg: minél nagyobb, annál jobb. Az olyan nagy bányatársaságok, mint a BHP Billiton vagy a Rio Tinto ugyanis olcsóbban termelnek, így a jelenlegi nyomott árszinteknél is nyereségesek tudnak maradni. Ha a kitermelésüket ráadásul nem csak egyetlen nyersanyagra koncentrálják, hanem széles termékportfóliót építenek ki, akkor a diverzifikáció révén még ellenállóbbak tudnak lenni a jelenleg megtépázott nyersanyagszektorban.

a BHP Billiton és a Rio Tinto bevételének megoszlása termékenként (forrás: vállalati jelentések)

Ebből fakadóan még a mostani áraknál is – fegyelmezett költségcsökkentéssel és a beruházások visszafogásával – továbbra is pozitív cash flowt termelnek. Miért fontos a pozitív cash flow? Az osztalék miatt. Ezek a bányák ugyanis magas, a mostani részvényárfolyamok mellett 8% körüli osztalékot fizetnek, ráadásul dollárban. Az erős mérlegük pedig még azt is lehetővé teszi, hogy, ha a helyzet tovább romlana, akkor némi eladósodással tartsák fent az osztalék szintjét.

Így azok, akik a mostani vérzivataros időkben nem riadnak vissza attól, hogy körülnézzenek a részvények között, érdemes lehet egy pillantást vetni a bányákra is. A fent említett cégeken kívül természetesen más, sokkal speciálisabb kitermelési profilú cégek is vannak a piacon, de mi a fenti okok miatt inkább a biztonságosabb megoldásokat kedveljük.

előző cikk következő cikk