Az amerikai technológiai részvények vezetésével indult szakadás után ismét azzal a befektetői dilemmával találtuk szembe magunkat, hogy most akkor meg kell venni az esést, vagy esetleg várni kell jobb beszállási pontokra és folytatódik a korrekció?
A március óta 50-60%-ot rallizó részvénypiac kevés megtorpanást mutatott, de most már nagyjából két hete nem találja az irány a Nasdaq 10%-os, illetve az S&P 500 7% körüli korrekcióját követően:
A befektetési piacra is jellemző, hogy nem szereti a bizonytalanságot, kockázatokból pedig most is bővelkedünk az előttünk álló időszakban: Brexit, USA elnökválasztás és a járványhelyzet lefutása annak gazdasági implikációjával. A felsorolt tényezők miatt rövid távon folytatódhat az iránykeresés a piacokon, a Brexiten és az elnökválasztáson azonban előbb-utóbb túl leszünk, ezért úgy gondolom, hogy középtávon már a járványhelyzet lesz a legmeghatározóbb iránytűje a piacoknak.
A 2008-2009-es subprime-válságot követő években az (elsősorban európai) adósságválság réme borzolta a befektetők hangulatát, a megemelkedett adósságszintek stabilizálásához pedig szükség volt a kamatok és kötvényhozamok extrém alacsony szinten tartására.
Valószínűleg most sem lesz ez másképp: a covid miatti gazdasági leállásokra válaszul érkező gazdaságélénkítő intézkedések rekordszintre emelik az adósságot a világban. Ha a járványhelyzet fokozódik a következő hónapokban, akkor a negatív gazdasági hatás ellensúlyozására újabb stimulusok érkezhetnek, tehát tovább növekvő adósságteher nehezedik majd a világgazdaságra. A Bloomberg által megkérdezett elemzőházak szerint 2020-ban a 20%-ot is megközelítheti az USA költségvetési hiánya, ami a gazdaság visszaesésével karöltve GDP arányosan 120% fölé emelheti az amerikai államadósságot.
Az adósságterhek stabilizálása/csökkentése hosszú távú feladat, amelyhez a kamatok és kötvényhozamok extrém alacsony szinten tartása és az infláció felpörgetése szükséges. Az amerikai jegybankárok a héten frissítették kamat-előrejelzésüket a negyedévente közlésre kerülő pöttyös (dot-plot) ábra segítségével, amely szerint 2024 előtt nem számíthatunk kamatemelésre a Fed részéről.
Az infláció felpörgésére egyelőre még várni kell, de ha elhisszük, hogy a gazdaságélénkítő lépések keresletélénkítő hatása hosszabb távon meghozza a kívánt hatást, akkor a csökkenő reálhozamok miatt a kötvény eszközosztály kilátása továbbra is borús, ami tovább terelheti a befektetőket a részvények és a reáleszközök irányába.
A címben feltett kérdésre tehát nekem az a válaszom, hogy az infláció várható felpörgése miatt hosszú távra venni kell a részvényeket, a további rövid távú eséseket pedig a befektetők vételekre fogják kihasználni, tehát a „buy the dip” stratégia érvényesülhet.
[poll id=”49″]
4,71 (24 szavazat)
Loading...