Történelmi mélypontja után erőre kapott a forint az elmúlt hetekben. Meddig folytatódhat a forint menetelése?
A befektetők nem szerették a forintot az elmúlt hónapban, erről tanúskodik az euróval szemben szeptember végén elért történelmi mélypont, illetve a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb ábrakészlete is:
A jegybank legfrissebb kiadványa szerint a külföldiek 2015 óta még sohasem fogadtak akkora tételben a forint ellenében, mint az elmúlt időszakban: a nettó forint-short állomány mintegy 3000 milliárd forintra emelkedett.
A forinttal szembeni pesszimizmus legfontosabb érvei a jegybank lazasága illetve a negatív reálkamat volt, párosulva a kereskedelmi háború és a brexit keltette bizonytalan gazdasági kilátásokkal.
A fentiekben pozitív változások következtek be: a nagy jegybankok kamatcsökkentései tükrében már kevésbé tűnik lazának az MNB, az inflációs kilátások csökkennek globálisan, a befektetők kockázati étvágya pedig javult, miután a kereskedelmi háború, a brexit és a geopolitikai feszültségek tekintetében is pozitív hírek érkeztek.
Mivel az MNB által közölt adatok visszatekintőek, ezért nem tudhatjuk pontosan, hogy az elmúlt hetek forint-erősödése mennyiben köszönhető a korábban a forint ellen nyitott spekulatív pozíciók zárásának, vagy a nemzetközi hangulat javulásának, illetve egyéb tényezőknek.
A korábbi pesszimizmus ugyanis a forint előnyére is válhat, amennyiben a spekulánsok korábban a forint gyengülésére nyitott pozíciók zárása mellett döntenek. Ha tehát kitart az elmúlt napokra jellemző pozitívabb befektetői hangulat, illetve záródnak a korábban nyitott forint-short pozíciók, akkor gyorsan célkeresztbe kerülhetnek az euróval szemben a 320-325 közötti árfolyamszintek is.
Hosszabb időhorizonton vizsgálva a forint euróval szembeni teljesítményét, az elmúlt 15 évre vonatkozóan évente átlagosan 2%-os forint leértékelődés volt jellemző:
A hosszú távú trend tükrében az idei forint-gyengülés egyelőre szinkronban van a korábbi évek átlagával – a tavalyi évet 321,5 körül zárta a forint az euróval szemben, ehhez képest tehát nagyjából 2-3%-os gyengülésben van a forint. Ha hiszünk abban, hogy a hazai gazdaságpolitika a továbbiakban is a gyengülő pályán lévő forint gazdaságélénkítő hatását tartja szem előtt, akkor érdemes a befektetési portfoliónk devizakitettségét növelni, hiszen így profitálhatunk a forint hosszú távú gyengüléséből, illetve az infláció emelkedése ellen is védelmet kapunk – szakértői becslések szerint 1%-os forint gyengülés 0,1-0,2%-kal növeli az árszínvonalat az importált infláción keresztül.
[poll id=”41″]
Loading...