K&H trendmonitor - gazdasági hírek, vélemények

K&H trendmonitor - gazdasági hírek, vélemények

November 3-án, azaz öt hét múlva elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban, ezért érdemes áttekinteni, mire számíthatunk.

Négy évvel ezelőtt a legtöbb közvéleménykutatás csődöt mondott és így nagy meglepetésre Trump ülhetett az elnöki székbe, ezért ahelyett, hogy megpróbálom megtippelni ki fog idén nyerni, inkább az egyes jelöltek programjára és várható piaci reakciókra koncentrálok.

Az egyik legfontosabb téma az adózás. Trump úgy kezdte elnökségét, hogy 35%-ról 21%-ra csökkentette a társasági adót, valamint a személyi jövedelemadót is mérsékelte, ezért nem valószínű, hogy itt markáns változás történne újraválasztása esetén. Ellenben Biden, a Demokrata elnökjelölt, ígéretet tett arra, hogy a társasági adót 28%-ra fogja emelni, és a magas jövedelműek bevételeit is jobban adóztatná. A magasabb adók egyben kevesebb profitot is jelentenek a vállatoknak, ezért az adózást tekintve a részvénypiac számára Trump győzelme lenne pozitívabb.

A másik kulcskérdés a külpolitika. Trump és az általa felrúgott kereskedelmi megállapodások, kivetett vámok bizonytalanságot hoztak a piacra, emellett negatív hatást gyakoroltak a világgazdasági növekedésre. Itt sem lehet Trump-tól fordulatra számítani, azonban Biden valószínűleg más tárgyalási technikát alkalmazna az USA kereskedelmi partnereivel szemben. Sőt, azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy a Kínával szemben kivetett vámokat hatályon kívül helyezné, ha cserébe Kína is nyitottabbá tenné piacait. Ebből a szempontból tehát Biden-nek örülhetnének jobban a befektetők.

Az egészségügyet illetően Trump nem nagyon tudta az Obamacare programot visszavonni, így nem valószínű, hogy ezzel tovább próbálkozna, míg Biden újabb lendületet adna a programnak, szélesítve a programban résztvevők körét és nagyobb nyomást gyakorolva a gyógyszerárakra, a gyógyszergyártó cégek bánatára.

Az energia politikával kapcsolatban Trump a konvencionális energiatermelés híve, ezzel szemben Biden nagyobb hangsúlyt helyezne a megújuló energiákra, így a szektorban tevékenykedő cégek az EU után az USA-ból is erős keresletre számíthatnának.

Nem csak az elnök személye fontos. Ahhoz, hogy a jelöltek véghez tudják vinni programjukat a Kongresszus támogatására van szükségük. A Kongresszus alsóházában jelenleg demokrata többség van és a várakozások szerint így is marad, a felsőház azonban a republikánusok kezében van, ahol szoros küzdelem várható. Amennyiben Trump nyer és a republikánusok megtartják a Szenátust (felsőház), úgy maradna a jelenlegi felállás, de ha a Szenátust a demokraták vennék át, úgy nagyon beszűkülne az  Elnök mozgástere. Biden kedvezőbb helyzetben van, hiszen reális esély van arra, hogy a teljes Kongresszusban a Demokrata Párt domináljon, ez főleg az adóemelésnél és az infrastrukturális beruházásoknál jelent előnyt, republikánus szenátusi többség esetén azonban lassabban születhet döntés ezekben a témákban és mérsékeltebb változás várható.

A jelenlegi törékeny gazdasági helyzetben nagyon fontos, hogyan alakul az idei elnökválasztás az USA-ban. Úgy gondolom, hogy a legegyértelműbb piaci reakciót Biden győzelme és egy demokrata többségű Kongresszus váltaná ki, miszerint az inflációs várakozások emelkednének, a dollár gyengülne, az építőipar és a megújuló energia szektor részvényei felülteljesítenének. Azonban a többi forgatókönyvről sem szabad megfeledkezni, és a képet tovább árnyalja, hogy a vírus miatt több államban elképzelhető levélszavazás, ami a lassítja a szavazatok számlálását és növeli a csalások esélyét. Ezért az is előfordulhat, hogy a következő elnök kiléte a szokásosnál hosszabb ideig ismeretlen és vitatott marad, a bizonytalanságot pedig jellemzően rosszul viselik a kockázatos eszközök.

előző cikk következő cikk