most indul be csak igazán

Csökkenni fog-e Európa fosszilis energiahordozóktól való függése az Oroszországtól történő globális elhatárolódás miatt?

Felerősödnek-e az emberi jogok tiszteletben tartását célzó kezdeményezések?

Felértékelődik-e a fogyasztók vállalatokról alkotott véleménye?

Ha a kérdésekre igen a válasz, akkor ez új lendületet adhat a fenntartható befektetéseknek is.

Egy korábbi cikkünkben és egy podcast adásunkban is részletesen bemutattuk, hogy mit is jelent a fenntarthatóság, annak milyen aspektusait vizsgáljuk, amikor értékelünk egy adott vállalatot vagy államot.

A jelenlegi események (orosz-ukrán konfliktus), és azok kimenetelei azonban nagyon jelentős változásokat idézhetnek elő a fenntarthatósági törekvések megvalósulásában is, sok tekintetben a katalizátorai lehetnek azoknak.

Nézzük meg most részletesebben a jelenlegi helyzetet és ennek lehetséges kimeneteleit, a fenntarthatóság alappillérének tekintett ESG, azaz a környezeti, társadalmi és irányítási szempontrendszer alapján.

Környezeti szempontok

A befektetések fenntarthatósági szempontból történő értékelésének első eleme, hogy az adott vállalat vagy állam, amelynek a papírjait megvásároljuk, mennyire elkötelezett a környezeti „lábnyomának” csökkentése érdekében. Törekszik-e például a karbonsemlegesség elérésére, és ha igen, akkor mennyire határozottak, és egyértelműek a lépései ezen a téren.

Az Európai Unió már a tavalyi évben célul tűzte ki, hogy 2050-re az egész gazdaságát karbonsemlegessé kívánja tenni, amihez természetesen a fosszilis energiahordozókról való fokozatos áttérés is szükséges alternatív energiaforrásokra, amelyek üzemeltetése jelentősen kevesebb széndioxid kibocsátással jár. Ez egy nagyon ambiciózus terv, hiszen a különböző gazdaságok eltérő fejlettségi szinten vannak a zöld átmenetben, és jelenleg még döntő részben gáz- és olaj alapon működnek.

Ennek a kezdeményezésnek adhat most egy hatalmas lendületet az, hogy az Európai Unió vezető tisztségviselői az orosz energiahordozóktól való függés megszűnését szeretnék elérni, lehetőleg minél előbb. Ezt, természetesen először más forrásokból beszerzett gáz- és olaj importtal fogják tudni megoldani, de már a következő egy-két évtizedben is jelentős változásra számíthatunk ezen a téren, és minden bizonnyal az alternatív energiaforrások biztosítják majd az energiarendszer gerincét.

Ha maradunk a befektetéseknél, akkor ebből egyértelműen profitálni fog minden olyan vállalat, aki a megújuló iparágban tevékenykedik, de azok is, akiknek már eddig is fontos volt az energiahatékonyság és tettek lépéseket ezen a téren, hiszen nekik nem most kell hatalmas energetikai beruházásokat megvalósítani.

Társadalmi szempontok

Az emberi jogok tiszteletben tartását eddig viszonylag nehezen tudtuk összekötni a pénzügyi, gazdasági előnyökkel. Ez is változóban van, és talán egyre egyértelműbbé válik mindenki számára, hogy miért is lehet olyan fontos.

Az emberi jogokat az ENSZ 1948-ban kiadott nyilatkozata tartalmazza, és ezek közül számos pontot sértenek a jelenleg tapasztalt események. A katonai agresszión túl, többek között az emberi jogok porba tiprása is indokolta az Oroszországgal szemben foganatosított szankciókat, és a világ vezető vállalatainak a kivonulását az orosz piacról.

Ha megint csak befektetési oldalról vizsgáljuk meg ezt, akkor látható, hogy mennyire felértékelődött az elmúlt évtizedekben a vállalatok hosszú távú stratégiája szempontjából az, hogy mit gondolnak róluk a piacok, a fogyasztók. Ma már nem fér bele egy vállalatnak az, hogy az elfogadott társadalmi normákkal szembe menjen, azokat ne vegye figyelembe. Igaz ez az állatkísérletektől kezdve, a gyerekmunka alkalmazásán át odáig, hogy még ha pénzügyileg nem is lenne indokolt, de mégis kivonul egy olyan ország piacáról, amely egy nemzetközileg elítélt cselekedetet vitt véghez.

Mindezt azért, mert fontos a fogyasztó, a társadalom értékítélete.

A fenntartható befektetésekben már eddig is kifejezetten ilyen vállalatokat kerestünk, akik ezen elvek mentén működnek, akik már felismerték, hogy a társadalomért és az emberi jogokért tenni jó, és hosszú távon is kifizetődő.

Irányítási szempontok

Az irányítási szempontok, ha a vállalatok oldaláról vizsgáljuk, akkor magukba foglalják ez első két pontot is, hogy egy cég menedzsmentje mennyire elkötelezett és érdekelt abban, hogy a fenntarthatósági elvek mentén irányítsa a szervezetet, és a rövid távú pénzügyi haszonnal szemben mennyire tekint inkább a hosszú távú sikeres működés irányába.

Ha az irányítási kérdéseket az államokra vetítjük, és arra, hogy az általuk kibocsátott kötvényeket beleépítjük-e a portfóliónkba, akkor a mostani helyzet ismét csak ráerősít a fenntarthatósági szempontok fontosságára.

Ha konkrétan Oroszországot nézzük, akkor az ország politikai sajátosságai, berendezkedése miatt, a fenntartható befektetések közé már eddig sem kerülhetett be, viszont a mostani események tükrében a KBC csoport minden aktív befektetéséből is kizárta, tehát nem vásárolja sem az orosz államkötvényeket, sem az állami tulajdonú vállalatok papírjait.

Ez azért is fontos információ, mert látható, hogy az egyes „vitatott rezsimek” listájának több fokozata is van, de ha egy ország valami miatt ebbe a körbe kerül, az a fenntarthatósági szűrésen már nem juthat át, tehát befektetőként egy fenntartható befektetéssel nem támogatunk olyan politikai berendezkedést, amely vitatott, nem felel meg a demokratikus jogállam elvárásainak.

Ha a jelenlegi események hatására, vagy személyes meggyőződésből fontosnak tartjuk azt, hogy a pénzünkkel, a befektetéseinkkel a jövőt egy pozitívabb, élhetőbb, emberibb irányba befolyásoljuk, akkor mindenképpen érdemes közelebbről is megismerkednünk a fenntarthatósági elvek mentén működő befektetési formákkal, amelyek a pénzügyi hozamon túl társadalmi hasznot is képesek nyújtani.