Fogalomtár

• aktívan kezelt befektetési alap

  Az alapot kezelő portfóliómenedzserek az alap összetételében tudatosan eltérhetnek a referencia index összetételétől, annak érdekében, hogy a referencia indexnél jobb teljesítményt érjenek el.

• alapkamat

  Egy saját devizával rendelkező ország jegybankja által meghatározott referencia kamatláb. A bankok és hitelintézetek a jegybanki kamat ismeretében határozzák meg a betéti- és hitelkamatokat. Az alapkamat mértékét a monetáris tanács határozza meg. A jegybanki alapkamat mértéke függhet attól, hogy a gazdaság melyik gazdasági ciklus melyik szakaszában van. Ha az inflációs előrejelzés és a gazdaság várható egyensúlyi helyzete bizonytalan, akkor a jegybank emelheti az irányadó kamatszintet, amely segít az infláció lassításában. A kamatemelés hatására a gazdasági szereplők fogyasztása és beruházásai jellemzően csökkennek, ezáltal lassul a gazdaság. Befektetés szempontjából az emelkedő alapkamat a rövidlejáratú értékpapírok kamatára hat közvetlenül. A fellendülő gazdasági ciklusban a jegybank jellemzően csökkenti az alapkamat mértékét, ezzel támogatja a gazdasági növekedést.

• alapkezelő

  Egy intézmény, amely befektetési alapok létrehozásával és kezelésével foglalkozik. Az alapkezelő működését szigorú szabályok határozzák meg. A befektetési alapokat előre meghatározott befektetési politika alapján kezelik. Az alapkezelőnek együtt kell dolgoznia egy letétkezelővel, ami értékeli, valamint felügyeli, hogy az alapkezelő a törvények és a befektetési politika keretein belül kezelje az alap vagyonát, emellett ellenőrzi és végrehajtja az alap pénzmozgásait. Az alapkezelő munkáját egy forgalmazó is segíti, aki forgalmazza a befektetési alap jegyeit. A letétkezelő és a forgalmazó lehet egy azon intézmény is.

• alapok alapja

  Olyan befektetési alap, amely egy vagy több másik befektetési alapba fekteti be a befektetők vagyonát.

• átlagos hátralévő futamidő

  (duráció): A kötvény egyes pénzáramlásainak, hátralévő futamidejének a kifizetések jelenértékével súlyozott számtani átlaga. A kötvények árfolyam kockázatainak jellemzésére használják. Minél nagyobb egy kötvény durációja, annál érzékenyebben reagál a hozamkörnyezet változásaira, ami kockázatot jelent a befektetők számára.

• befektetési alap

  Egy olyan megtakarítási forma, amelyben egyszerre több befektető helyezheti el a pénzét befektetési jegyek vásárlásával. Az összegyűlt pénzösszeget az alapkezelő a befektetési politika által meghatározott kereteken belül fektetheti be. A kiválasztott eszközök összeségét portfóliónak nevezzük, melyet az alapkezelő portfóliómenedzserei kezelnek. Az alapkezelő minden nap végén kiszámolja a befektetési alapok értékét. Ezt az alap nettó eszközértéknek nevezzük. Ebből határozzák meg az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket, mely a befektetési jegy árfolyama. A befektetők, az általuk birtokolt befektetési jegyek darabszámának arányában részesülnek a befektetési alap vagyonának változásából.

• befektetési politika

  Egy szabály- és feltételrendszer, amely alapján a befektetési alapok befektethetik az összegyűjtött vagyont. A befektetési politika olyan szabályokat tartalmaz, amelyek meghatározzák egy alap kockázati profilját, a lehetséges eszközök körét, a limiteket, és az alap referencia indexét.

• benchmark

  Más néven referencia index, a befektetési alap teljesítményének mérésére szolgál. A befektetési politika részeként kiválasztanak egy indexet, amely leképezi azt a piacot, ahol a befektetési alap vagyona befektetésre kerül. Egy aktívan kezelt befektetési alap akkor teljesít jól, ha képes nagyobb teljesítményt nyújtani, mint a referencia index, a passzívan kezelt alapok célja pedig a mögöttes index minél pontosabb lekövetése.

• diverzifikáció

  Magyarul kockázatmegosztásnak nevezzük. A diverzifikáció keretében a befektetők nem csak egyfajta, hanem több, különböző tulajdonságokkal rendelkező, a piaci változásokra eltérő módon reagáló eszközökbe fektetik a pénzüket. A diverzifikáció célja a kockázat megosztásával az esetleges veszteségek csökkentése. Diverzifikálni többéleképpen is lehet, a lényeg, hogy olyan eszközöket válasszunk, amiket eltérő módon érintenek a különböző gazdasági és paci hatások. Néhány példa:

  • különböző eszközosztályokba való befektetés: például kötvényeket, részvényeket, nyersanyaggal kapcsolatos értékpapírokat és deviza befektetést is vásárolunk
  • eltérő gazdasági szektorokba való befektetés: például a technológiai vállalatok mellett gyógyszeripai vállalatok értékpapírjait is megvásároljuk
  • földrajzilag különböző helyen működő cégek és államok eszközeibe való befektetés: például európai bankok mellett amerikai bankok értékpapírjait is vásároljuk

• ESG

  Az angol „Environment, Social & Governance” (környezet, társadalom és irányítási) szavak rövidítése. Az ESG egy olyan mérőeszköz és keretrendszer, amelyet a vállalatok működésével kapcsolatban a környezeti, társadalomi és irányítási szempontok alapján vizsgálnak. Egy cég adott ESG értékelése az iparági átlaggal összevetve sokat elárul arról, hogy az adott cég működése során mennyire figyel oda a fenntarthatósági szempontokra.

• forgalmazó

  Olyan intézmény, amely a befektetési alapok értékesítésével foglalkozik (pl. bank vagy biztosító).

• hozam

  Az adott befektetési időszak alatt egy befektetési eszköz után kapott jövedelmek (osztalék, kamat), valamint az elért árfolyamnyereség összessége a kiindulási ár százalékban kifejezve. Minél kockázatosabb egy befektetési eszköz, annál nagyobb hozamot várhatunk tőle.

• hozamgörbe

  Az államkötvények elsődleges forgalmazói minden nap árfolyamot jegyeznek a BÉT felületén. Ezekből az árjegyzésekből kiszámítható, hogy az adott pillanatban egy adott állampapírtól mekkora hozamot várnak el a piacot formáló elsődleges forgalmazók. Az árjegyzésekből naponta fixálják és publikálják a tipikus futamidőkre (3, 6, 12 hónap, 3, 5, 10, 15, 20 év) vonatkozó ú.n. referencia hozamokat. Ha ezeket a referencia hozamokat egy grafikonon ábrázoljuk, akkor megkapjuk az egy adott napra vonatkozó hozamgörbét.

• infláció

  A fogyasztói árak változását mérő mutató. Az infláció azt mutatja, hogy a fogyasztói árak egy adott időszakban, egy átlagos fogyasztói kosarat alapul véve hogyan változtak. Befektetések esetében az infláció azt mutatja meg, hogy a befektetésünk „vásárló értéke” hogyan változott az idő múlásával. Ha a befektetésünk értékének a növekedése elmarad az infláció mögött, akkor a pénzünk veszít vásárlóerejéből, vagyis a pénzünkért egyre kevesebb dolgot tudunk megvásárolni. Amennyiben a befektetésünk értékének a növekedése meghaladja az inflációt, úgy a befektetésünk reál értelemben (is) növekedett, azaz a pénzünkért több árut tudunk megvásárolni.

  Kiváltó okok szerint kétféle inflációról beszélhetünk, keresleti vagy költség inflációról.

  A keresleti infláció esetében egyes termékek hiányként jelennek meg a gazdaságban így a gazdasági szereplők hajlandóak magasabb árat kifizetni azok megszerzéséért. Ilyen például akkor fordulhat elő, mikor a gazdasági körforgásba több pénz kerül, például úgy, hogy csökken a munkanélküliek száma, vagy nagyon alacsonyak a betéti és hitel kamatok. Több bér kifizetésével, béremeléssel vagy hitelek felvételével a vásárlók több pénzhez jutnak, ezáltal többet fogyasztanak, ami megnöveli a keresletet, a magas kereslet miatt pedig a cégek árat emelnek. A keresleti infláció a gazdasági növekedés szükségszerű velejárója.

  Költség inflációról akkor beszélünk, mikor egy cég valamely költségének megnövekedése generálja a magasabb árakat. Például egy cég fabútorok gyártásával foglalkozik, a fa (mint nyersanyag) ára hirtelen megnövekszik. Ahhoz, hogy a cég továbbra is nyereséges legyen a fa megnövekedett árát beépíti termékei árába, melyek ezáltal drágábbak lesznek.

• ingatlan alap

  Olyan alap, amely közvetlenül ingatlanokat vásárol és azokat hasznosítja, bérbe adja. Az alap hozamát az ingatlanok bérleti díja és az ingatlanok értéknövekedése biztosítja.

• ISIN kód

  Az értékpapírok, így többek között a befektetési jegyek saját azonosítóval, az úgynevezett ISIN (International Securities Identification Number) kóddal, azaz az értékpapírok nemzetközi azonosító jelzésével rendelkeznek. Ez a kód az egy sorozatba tartozó befektetési jegyeket jelöli, így, ha a név alapján esetleg nehéz beazonosítani egy-egy befektetési alapot, akkor az ISIN kód segít nekünk.
  Az ISIN kód mindig két betűvel kezdődik, ezek jelölik, hogy az alap melyik országban került bejegyzésre, ezután következik a tíz számjegyből álló azonosító szám, például: ISIN: HU0123456789.

• jegybank

  Más néven központi bank egy adott ország monetáris politikájának meghatározója és végrehajtója. Legfőbb feladata az árstabilitás fenntartása, ezen kívül hiteleket nyújt a kereskedelmi bankoknak és az államháztartásnak. A jegybank a bankjegyek és érmék kibocsátója, az ország devizatartalékainak kezelője, valamint a pénzügyi szektor szabályozója, felügyelője. Magyarország központi bankja a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

• kötvény

  Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyben a kötvény kibocsátója az adós, és a kötvény vásárlója a hitelező. Beszélhetünk vállalati kötvényekről, állampapírokról, illetve banki kötvényekről. Egy kötvénybefektetés alacsony vagy közepes kockázatú befektetési eszköznek számít. A kötvény kockázatát leginkább a kibocsátó cég hitelképessége határozza meg. A bizonytalan gazdasági mutatókkal rendelkező cégek nem vonzóak a befektetők számára, emiatt az alacsonyabb hitelképességű vállalatoknak magasabb kamatot kell ígérniük, hogy a befektetők számára kívánatos legyen a kötvényük. A magas kamat nagyobb kockázatot is jelent.

• kötvény alap

  Olyan befektetési alap, amely állampapírokba és/vagy vállalati kötvényekbe fektet. A befektetési politikától függően a portfólióban szereplő kötvények lehetnek rövid vagy hosszú távúak. Azokat az alapokat, amelyekben a kötvények átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3 évet, hosszú lejáratú kötvény alapoknak nevezzük, ezek érzékenyebben reagálnak a piaci hozamkörnyezet változásaira. Azon kötvény alapokat, amelyek portfóliójában a mögöttes kötvények átlagos hátralévő futamideje nem haladja meg a 3 évet, rövid lejáratú kötvény alapoknak nevezzük, ezek kevésbé érzékenyek a piaci hozamváltozásokra, mint a hosszú lejáratú kötvény alapok.

• letétkezelő

  Olyan bank és/vagy hitelintézet, amely őrzi és felügyeli a befektetési alapok pénzeszközeit, illetve jogi, adminisztratív és könyvelői szolgáltatást is nyújt a befektetési alapok számára.

• nyíltvégű befektetési alap

  Olyan befektetési alap, amelynek befektetési jegyeit az alap folyamatosan értékesíti vagy visszaválthatja egy forgalmazó intézmény közreműködésével. A forgalmazás kizárólag a forgalmazó által meghirdetett munkanapokon lehetséges.

• nyíltvégű határozott futamidejű befektetési alap

  Olyan befektetési alap, amelynek előre meghatározott futamideje (lejárata) van, befektetési jegyeit a futamidő során folyamatosan vásárolhatjuk/visszaválthatjuk a befektetési alap forgalmazójánál. A lejárat napját követően az alap megszűnik, a befektetők pedig visszakapják a befektetési jegyük értékét, a kibocsátáskor meghatározott feltételek alapján.

• passzívan kezelt befektetési alap

  Az alap portfóliómenedzserei a mögöttes index összetételének minél pontosabb leképezésére törekszenek azzal a céllal, hogy az adott részvényben, kötvény kosárban vagy indexben történő hatékony befektetést tudjanak biztosítani a befektetőknek.

• pénzpiaci alap

  Olyan befektetési alap, amely jellemzően bankbetétekbe, diszkont kincstárjegyekbe, illetve hat hónap vagy annál rövidebb futamidejű kötvényekbe fektet. Az alapban szereplő eszközök jellemző átlagos hátralévő futamideje 1-6 hónap.

• portfólió

  A befektető tulajdonában lévő vagyonelemek, eszközök és értékpapírok összessége. Portfólió elem lehet például értékpapír, pénzeszköz, ingatlan vagy akár egy műalkotás. Ezek közös tulajdonsága, hogy mindegyik befektetés céllal kerül megvásárlásra és válik a portfólió részévé.

• portfóliómenedzser

  A befektetési alapok, intézményi portfóliók kezelésével foglalkozó szakember. Feladata, hogy az általa kezelt befektetési alapba érkező pénzt a megfelelő eszközökbe, a befektetési politika által meghatározott keretekben, a legjobb hozam elérésére törekedve fektesse be.

• recesszió

  A gazdasági ciklus azon része, ahol a gazdasági növekedés negatívba fordul. Hivatalosan akkor beszélhetünk recesszióról, ha két egymást követő negyedévben negatív a GDP mutató.

• rendszeres befektetés

  Heti, havi, negyedéves vagy éves gyakorisággal vásárolható befektetés, általában ugyanakkora összegben. A rendszeres befektetésnek számos előnye van, többek között:

  • rugalmas: a befektetett összeg bármire szabadon felhasználható és bármikor rendelkezésre áll
  • havonta, akár kis összeggel is elindítható
  • biztonságot nyújt: a piacra lépési kockázatot csökkenti, valamint hozam lehetőséget ad a befektetőnek zuhanó vagy ingadozó piaci környezetben is, hiszen a beszállási pontokat több időpont között osztja meg

• részvény

  Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír. Egy részvény megvásárlásával az adott cég tulajdonosaivá válunk a tulajdonban lévő részvények arányában. A részvény tulajdonos szavazati joggal rendelkezik, amelyet a részvény kibocsátó cég közgyűlésein gyakorolhat. A közgyűlésen a befektető szavazhat a céget érintő gazdasági és műkődési ügyekben. A részvény tulajdonosokat osztalék is megilletheti. Osztalékot a cég az adózott eredményéből fizetheti. A részvény magas kockázatú befektetésnek számít. A részvényeknek 5 fajtáját különböztetjük meg:

  • törzsrészvény
  • elsőbbségi részvény
  • kamatozó részvény
  • dolgozói részvény
  • visszaváltható részvény

• részvény alap

  Olyan befektetési alap, amely részvény típusú eszközökbe fektet.

• tőkevédelem

  Az adott alap befektetési politikája biztosítja, hogy a befektetési időtáv vagy a futamidő végén az alap képes legyen visszafizetni a befektetett tőkét.

• vegyes alap

  Olyan befektetési alap, amely egyszerre fektet kiszámítható, kevésbé kockázatos pénzpiaci és kötvény típusú befektetésekbe, valamint magasabb kockázatú részvényekbe és más befektetési eszközökbe. Kockázatát tekintve a vegyes alap lehet:

  • kötvénytúlsúlyos: a befektetett pénz nagy része, biztonságos eszközökbe (kötvényekbe és pénzpiaci eszközökbe) kerül, a többit kockázatosabbnak számító részvényekbe fektetik
  • kiegyensúlyozott: a befektetett pénz nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a kötvény és részvény típusú eszközök között
  • részvénytúlsúlyos: a befektetett pénz nagy része, magasabb kockázatúnak számító részvény befektetésekbe kerül, a többit biztonságosabb kötvényekbe és pénzpiaci eszközökbe fektetik

• volatilitás

  A pénzeszközök árfolyamának jellemzésére használjuk (milyen mértékben változik az árfolyam). Minél nagyobb kilengéseket produkál egy értékpapír árfolyama, annál volatilisebbnek (kockázatosabbnak) számít. A volatilitás kiszámítására a matematikai szórás képletét alkalmazzák, mely az átlagtól mért átlagos eltérést jelenti.

• zártvégű befektetési alap

  A zártvégű alap befektetési jegyeit csak a jegyzési időszakban lehet a forgalmazónál megvásárolni, ekkor gyűjti össze a befektetési alap az induló tőkéjét. A jegyzés lezárása után már nem bocsátanak ki újabb befektetési jegyeket, valamint futamidő alatt a befektetők nem válthatják vissza azokat a befektetési alapnál. A jegyzés lezárása után az alapkezelő bevezetheti a befektetési jegyeket valamely értékpapír tőzsdére (pl. a Budapesti Értéktőzsdére), ebben az esetben a befektetési jegyek csak a tőzsdei forgalomban értékesíthetőek, illetve itt lehet befektetési jegyet vásárolni.