a Fed hárítja a felelősséget

Tényleg nincs köze a Fed-nek a társadalmi feszültségekhez?

Az amerikai jegybank (Fed) döntéshozói azt hozták, amit várt tőlük a piac a tegnapi nap folyamán. Szerintük javult az amerikai gazdaság állapota az elmúlt hónapban, de mivel a gazdasági aktivitás továbbra is jóval az év eleji szint alatt van, és a kilátások bizonytalanok, megerősítették, hogy továbbra is nagyon támogató politikára számíthatunk tőlük. Nagy meglepetés tehát nem volt, azonban a sajtótájékoztatón volt egy érdekes véleménynyilvánítása Jerome Powell-nak, a Fed elnökének, amiről úgy gondoltam érdemes írnom.

Ez a vélemény az NBC riporterének kérdésre érkezett válaszul, aki a társadalmi egyenlőtlenségről kérdezte a jegybank elnökét. Powell azt elismerte, hogy létezik a probléma és a járvány ráerősít erre, mert a szolgáltatószektort érintette leginkább, ahol jellemzően alacsonyabb jövedelműek dolgoznak. Ezt követően azonban a problémát a fiskális politikára hárította, majd további indokokat jelölt meg, úgymint oktatás, mobilitás, globalizáció vagy technológia és végül megerősítette, hogy ezek nem kapcsolódnak a monetáris politikához, ez azonban szerintem nem teljesen igaz.

Úgy gondolom, hogy a jegybankok az extrém alacsony kamatkörnyezettel és a kötvényvásárlási programjaikkal hozzájárultak a társadalmi egyenlőtlenségek mélyüléséhez. Mivel a kötvény eszközöket mesterségesen drágává tették (alacsony hozamúvá), ezért a megtakarítók kénytelenek voltak más, magasabb hozamú és ezzel párhuzamosan olyan nagyobb kockázatú eszközök után nézni, mint például a részvények és az ingatlan befektetések, ezért ezek az eszközöknek is felment az áruk.  Azt nem lehet vitatni, hogy az elmúlt években az amerikai gazdaság közel került a teljes foglalkoztatottsághoz és az infláció sem volt messze a céljuktól. Az alacsony jövedelműeknek is szépen nőttek a béreik, azonban ez a növekedés eltörpül amellett, hogy az eszközárak mennyit emelkedtek, tehát legjobban az járt, aki sok megtakarítással rendelkezett, mondhatnám úgyis, hogy a gazdagok még gazdagabbak lettek, azaz nőttek a társadalmi egyenlőtlenségek.

Ameddig a Fed nem változtat az álláspontján marad az extrém laza monetáris politika és a fiskális oldaltól várják a megoldást. Többek között ez is a novemberi választás tétje az USA-ban, az Elnök és a Kongresszus vajon tesz-e lépéseket a javak újraelosztása felé, mert a társadalmi feszültségek már szemmel láthatóak. Amennyiben nem történik strukturális változás, akkor a 2020-as évtized is arról szólhat, mint a 2010-es, alacsony növekedés, alacsony reálhozam, drága eszközárak.