Tavaly májusban az MNB önfinanszírozási program bejelentése nagyban meghatározta az év hátralévő részét az állampapírpiacon. Aki nem figyelt, könnyen lemaradt a trendről. Most újra nagy bejelentést hallottunk, várhatóan nagy hatásokkal. Mire számítsunk?
- A hazai kereskedelmi bankok a jelenlegi várakozások alapján mintegy 500-750 milliárd forinttal több államkötvényt fognak venni. A kötvények kamatkockázatát egy jegybanki swap eszközön keresztül „visszaadhatják” az MNB-nek.
- A többletkereslet erősítheti a hazai kötvénypiacot. Ez esélyt teremt arra, hogy az Államadósságkezelő Központ (ÁKK) növelje a kötvénykibocsátást, majd a befolyó forintját az MNB-nél devizára váltsa. Ebből az ÁKK tudja akár nagyobb részben refinanszírozni a 2016-ban lejáró több mint 6 milliárd eurós devizás kötvényállományt, ami az államadósság devizaarányát tovább csökkentené.
- Csökkennek a jegybankban tartott betétek, ezzel párhuzamosan a jegybank devizatartaléka. Mivel a tartalékok csökkenése a külső adósság csökkenésével egyidejűleg valósul meg, így már a kisebb tartalék is megfelelőnek tekinthető. Ráadásul ha az MNB az ÁKK-nak gyenge árfolyam mellett vált devizát, akkor ez az MNB-nek számviteli profitot termel.
+1. Középtávon a jegybank mérlegének csökkenése azért is izgalmas, mert amikor a jegybank egyszer (sokára) elkezdi emelni a kamatot, az kisebb forintbetét-állomány mellett kisebb kamatköltséget fog jelenteni. 🙂
+2. Egy – a hazai kötvénypiac szempontjából – fontos kérdésre még mindig nincsen válasz: miközben a fentiek támogathatják a magyar kötvénypiacot az egyre idegesebb nemzetközi környezetben, kik és milyen áron fogják lejegyezni a jegybank által elvárt, 2016-ban mintegy 600 milliárdosra tehető jelzáloglevélkibocsátást?
Loading...