mi lesz veled cseh korona?

Közel lehet a cseh korona árfolyamküszöbének eltörlése, de mi jöhet azután?

A Cseh Jegybank 2013 novemberében árfolyamküszöböt vezetett be a cseh korona euróval szembeni árfolyamában a 27-es szintnél, amivel az volt a célja, hogy elkerülje a deflációt a cseh korona további erősödése esetén jelentkező alacsonyabb importárak miatt.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jegybank gátat szab a cseh korona erősödésnek, tehát a piacon cseh koronát ad el / eurót vásárol, ha az EUR/CZK árfolyama a 27-es szint alá erősödne.

Januárban viszont már meghaladta a jegybank hivatalos 2%-os inflációs célját a fogyasztói árak drágulási üteme (2,2% év/év), így valamelyest okafogyottá vált a korábbi indok, miszerint a deflációs félelmek miatt kell mesterségesen gyengíteni a koronát.

 
mikor kerülhet sor az árfolyamküszöb eltörlésére?
A jegybank korábban elkötelezte magát, hogy 2017 első negyedévének vége előtt nem adja fel az árfolyamküszöböt, így akár már bő egy hónapon belül sor is kerülhet a küszöb eltörlésére.
Erre azonban a befektetők is számítanak, a piac ezért elkezdte erősebben pozícionálni magát a cseh korona erősödésére fogadva.
A piaci pozícionáltság, és a fokozódó EUR/CZK shortok miatt azonban a jegybanknak egyre intenzívebben kellett beavatkoznia a devizapiacon, hogy tartani tudja a 27-es árfolyamküszöböt. Ennek köszönhetően a jegybank fokozódó euró vásárlása / cseh korona eladása miatt (erre elméletileg korlátlan lehetősége van a jegybanknak) a jegybanki mérleg brutálisan megnőtt az elmúlt időszakban: jelenleg a jegybanki tartalék szintje már vélhetően meghaladja a 100 milliárd eurót, ami a cseh GDP több mint felére rúg.

 A jegybank minden bizonnyal szeretné elkerülni a további intenzív mérlegbővülést, ezért várhatóan 2017 első negyedévét követően minél előbb igyekszik majd elhagyni az árfolyamküszöböt. Erre azonban a piac is számít, így akár még tovább erősödhet a spekuláció a következő hetekben, további mérlegbővülést okozva. A cseh korona erősödése pedig a jegybank számára veszteséget jelentene, mivel az euróban kifejezett tartalékok koronában kevesebbet érnek. Minél nagyobb a mérleg, annál nagyobb a veszteség a korona erősödése esetén.

A fentiek tükrében azt várom, hogy valamikor április első heteiben engedi el a küszöböt a jegybank. Hogy pontosan mikor, azt nem lehet előre tudni, mivel egy előre bejelentett időpont esetén a piac „korlátlanul” tudna spekulálni a korona erősödésére. Az árfolyamküszöb eltörlése véleményem szerint kvázi váratlanul fog megtörténni.

Hitelességi szempontból az is elképzelhető, hogy a Cseh Jegybank csak a májusi inflációs előrejelzés (vagyis a középtávú inflációs kilátások) ismeretében fog határozni a küszöb eltörléséről, így a döntés akár pár hónappal későbbre is tolódhat.
 
érdemes most cseh koronában spekulálni? Mi jöhet a küszöb eltörlése után?
A küszöb eltörlését nagy tűzijáték, azaz méretes árfolyam-ingadozás követheti: a korona erősödésére spekulálók annak tényleges bekövetkezése esetén zárhatják pozícióikat, tehát koronát adnak el / eurót vesznek, már ha tudnak. Ehhez ugyanis partnert kell találniuk, de a nagymértékű egyirányú pozícionáltság miatt még az is előfordulhat, hogy a jegybankkal kell „üzletet kötniük”, vagyis maga a jegybank fog eurót eladni a spekulánsoknak. Ez adott esetben még jól is jöhet a jegybanknak, mivel ezáltal csökkenhet a korábban felduzzadt mérlege. De az egyirányú pozíciózárások miatt az sem zárható ki, hogy a cseh korona átmenetileg gyengülni fog majd a küszöb eltörlése után.

A küszöb eltörlése tehát – ha csak rövid időre is, de – nagy volatilitást hozhat a cseh korona „életében”. Mivel ezt a változékonyságot a jegybank valószínűleg próbálja majd tompítani, az árfolyam viszonylag gyorsan beállhat egy új egyensúlyi szintre. Ez az egyensúlyi szint vélhetően a mostani 27-es EUR/CZK árfolyamszint alatt lehet majd, tehát erősebb cseh koronát hozhat (nagymértékű, pl. a 25-ös szint alá erősödő korona esetén a jegybank valószínűleg ismét interveniálna a piacon).

Közép-hosszú távon pedig tovább folytatódhat a cseh korona fokozatos erősödése, legalábbis a stabil fundamentumok, az országba beáramló EU-s pénzek és a többletes folyó fizetési mérleg ebbe az irányba mutatnak.
 
sor kerülhet a forint esetében is egy árfolyamküszöb bevezetésére?
A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja – tehát az árstabilitás (a 3%-os inflációs cél) elérése – a jelenlegi kilátások alapján nem indokolja egy árfolyamküszöb bevezetését. A jegybank legutóbbi kamatdöntő ülésének közleménye szerint: „A historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a fogyasztóiár-index csak lassan közelíti meg az inflációs célt, és előrejelzésünk szerint 2018 első felében éri el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos értéket.” Ezen túlmenően a jegybanki döntéshozók vélhetően szeretnének elkerülni egy nemkívánatos mérlegbővülést, amivel a svájci és cseh árfolyamküszöb bevezetésének példája szolgál.
Az inflációs kilátások (és a többletes folyó fizetési mérleg miatt a forintra ható fundamentális felértékelődési nyomás) alapján a jegybank változatlanul a további monetáris lazítás lehetőségére utal. Ez a gyakorlatban a 3 havi betét korlátjának további csökkentésében valósulhat meg, hosszabb távon pedig az alapkamat szintjének késleltetett – akár az Európai Központi Bank várható kamatemeléseinél is lassabb – emelésében.
 
milyen hatással lehet a cseh korona árfolyamának ingadozása a régiós devizákra, így például a forintra?
Korábban jellemző volt a régiós devizákra az árfolyamok együtt mozgása (a befektetők szeretnek / nem szeretnek egy adott régiót), a cseh korona azonban az árfolyamküszöb miatt egy ideje már kiszállt ebből az együttmozgásból, és mivel most elsősorban spekulatív pozícionáltságról van szó, ezért nem számítok érdemi hatásra sem a zloty, sem a forint árfolyamában.