nem mindegy honnan jön a lóvé (1. rész)

„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” A Föld napja (április 22.) mozgalom jelmondata indított arra, hogy egy befektetési blogon a társadalmilag felelős befektetésekről elmélkedjek.

A társadalmilag felelős befektetések (Socially Responsible Investments, SRI) gondolata abból a morális kérdésfeltevésből fakad, hogy vajon szabad-e a befektetésemmel olyan tevékenységet támogatnom és az ebből származó hasznot elfogadnom, amely más emberekre, a társadalomra, vagy a környezetre nézve káros? Avagy mindegy miből jön a lóvé, hiszen „a pénznek nincs szaga”?

Nemrég járta be a világsajtót egy 86 éves svájci hölgy akciójáról szóló hír, aki a Svájci Nemzeti Bank falára graffitizte, hogy a „fegyverekre költött pénz öl”. Az akciót az váltotta ki, hogy a Bank a tiltakozások ellenére fegyvergyártó cégekben tart fenn részesedést az adófizető polgárok pénzéből.

De vajon a társadalmilag felelős befektetések gyakorlata csak a gazdag Nyugat részére adatik meg, vagy alternatíva lehet akár a magyar megtakarítók számára is? Mekkora ez a piac, mekkora pénzről beszélünk összességében? Összeállíthat-e egy magyar megtakarító egy olyan befektetési portfóliót amelyről biztosan tudja, hogy pénzével nem támogat társadalmilag káros célokat? Mit is jelent konkrétan a társadalmilag felelős befektetés?

Bár a társadalmilag felelős befektetés gyökereit megtaláljuk már az 1700-as években a rabszolga kereskedelem megtiltásánál, az igazi fejlődés a múlt század hatvanas éveitől kezdődik, nem véletlenül az emberi jogok védelméhez, a diszkrimináció megszüntetéséhez kapcsolódóan.

Az Alabama állambeli Montgomeryben Martin Luther King vezetésével 381 napig bojkottálták a városi buszközlekedést, miután Rosa Parks varrónőt azért tartóztatták le, mert nem adta át ülőhelyét a fehérbőrű utasoknak.

Másik ikonikus történet egy kilenc éves vietnami kislányról a vietnami háborúban 1972-ben készült fotóhoz kötődik. Phan Thi Kim Phúc napalmtámadástól megégve, a fájdalomtól zokogva és ruhátlanul menekül a képen. A New York Times címlapján megjelent fotó a vietnami háború borzalmairól mit sem tudó amerikaiakban, azonnali tiltakozási hullámot váltott ki a napalmot gyártó Dow Chemicals és valamennyi más, a vietnami háborúból profitot húzó cég ellen.

A hatvanas-hetvenes években jött a szakszervezetek részéről a kezdeményezés, hogy az amerikai nyugdíjalapok pénzét társadalmilag hasznos és felelős célok mentén fektessék be.

De a dél-afrikai apartheid rendszer bukásában is fontos szerepet játszott a társadalmilag felelős gondolat. A hetvenes-nyolcvanas években a nagy intézményi befektetők már teljesen elkerülték Dél-Afrikát. A befektetések hiánya fenntarthatatlanná tette a dél-afrikai gazdaság működtetését, felgyorsítva ezzel az apartheid rendszer bukását.

Az SRI szemlélet a kilencvenes években új fókuszokkal egészül ki: tiltás alá kerülnek a dohányipari cégek részvényei. Kritikus kérdéssé válik, hogyan szavaznak a nagy lakossági vagyonokon ülő befektetési alapkezelők képviselői azokban a cégekben, amelyek részvényeit az alapokba bevásárolták.

A klímaváltozással párhuzamosan a széndioxid kibocsátás csökkentése, a vízvagyon védelme, és az alternatív energia használat is az SRI befektetések fókuszába kerül.

A társadalmilag felelős befektetési kultúra ma már egy globális jelenség. Hatalmas piaccal, saját értékrenddel, amely folyamatosan keresi a pénzügyi haszon elérésének optimális kombinációját a társadalmi jó, az etikus gondolkodás, a környezeti fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével.

A témával foglalkozó következő írásaimból arról tudhat meg többet, hogy milyen teljesítményeket lehetett elérni ezen a piacon és milyen lehetőségei vannak egy magyar befektetőnek, ha társadalmilag felelősen akarja összeállítani befektetési portfólióját.