Bár Mario Draghi EKB-elnök tegnapi sajtótájékoztatója alapján az EKB csak 2019 közepén fog először kamatot emelni, az erős európai növekedést látva nem zárható ki, hogy – egyfajta megelőző lépésként – már jövő év vége felé megteszi az első lépést a jegybank.
Az Alapkezelő kollégái minden év végén összesítik, hogy az elkövetkezendő évben melyek azok a gazdasági események, amik bekövetkezése nem számít alap forgatókönyvnek, tehát megvalósulásuk meglepetésszerűen hatna, mégsem zárhatók ki. A feltételezések indoklása mellett egy valószínűségi becslést is találhatnak az egyes szcenáriókhoz.
Az Európai Központi Bank tegnapi sajtótájékoztatóján az egyetlen új információ az volt, hogy Mario Draghi szerint még 2020-ra is csak 1,7 százalékos inflációt várnak, tehát a 2 százalékos cél alatt marad az áremelkedés üteme. Így akár a jelenleg vállalt, jövő szeptemberi időponthoz képest is elnyúlhat a mennyiségi lazítás befejezése. A piac ezek alapján 2019-re várja az első kamatemelést az EKB-tól.
Az eurózóna növekedése ugyanakkor erős és széles körű, és a fogyasztói bizalom is az egekben van. Ha ez az optimista hangulat fennmarad vagy esetleg továbberősödik, nem zárnám ki annak a lehetőségét, hogy jövő szeptemberben az EKB ténylegesen leállítja kötvényvásárlási programját, és már 2018 decemberében kamatot emeljen. Ezzel Mario Draghiék az amerikai Fed útjára lépnének, amely már két évvel ezelőtt elkezdte visszaemelni a kamatokat, kontrolálva ezzel a gazdasági növekedést.
Ha az EKB már 2018-ban kamatot emelne, az euró jelentősen beerősödhetne. Ez viszont rossz hír lenne az exportpiacokra utalt eurózónás, de különösen a német részvényeknek. Ráadásul a német hozamok is felfelé vennék az irányt, ami a magyar kötvénypiacot is nyomás alá helyezné.
- 1. rész: 40 dolláros olaj
- 2. rész: Trump 2018-ban megbukik
- 3. rész: Kidurran a bitcoin lufi
- 4. rész: inverzzé válik az amerikai hozamgörbe
Loading...