A júniusi 2,9%-ról júliusban 3,8%-ra, a Magyar Nemzeti Bank felső toleranciasávjának (4%) közelébe gyorsult az infláció, ami jelentősen meghaladta az elemzői várakozásokat. Emellett a gyorsan változó árakat kiszűrő maginflációs mutató is többéves csúcsra, 4,5%-ra emelkedett. A tovább gyengülő forint fokozná az inflációs nyomást a hazai gazdaságban, ezért a döntéshozók vélhetően nem néznék jó szemmel a hazai fizetőeszköz további gyengülését.
A gyorsuló infláció mögött több tényezőt lehet azonosítani (élelmiszerárak emelkedése, jövedékiadó-emelések stb.), amelyek közül a forint gyengülése az importált infláción keresztül fokozza az árnyomást a hazai gazdaságban. Elemzői becslések szerint a forint 1%-os gyengülése 0,1-0,2% körüli mértékben járul hozzá az árak emelkedéséhez az importált termékek és szolgáltatások áremelkedésén keresztül, ezért a tartósan gyengülő forint folyamatos árfelhajtó hatást eredményez.
Idén év eleje óta közel 5%-ot gyengült a forint az euróval szemben, ami jóval meghaladja a korábbi évek átlagos leértékelődési ütemét, így az infláció emelkedéséhez is nagyobb mértékben járul hozzá.
A forint további gyengülése fokozná az inflációs cél tartós túllövésének kockázatát, ezért vélhetően a hazai döntéshozók sem szeretnének további nagymértékű és tartós forintgyengülést látni. Ennek megfelelően akár a monetáris kondíciók szigorítása is napirendre kerülhet – a forintlikviditás szűkítésével illetve a rövid kamatok emelésén keresztül.
4,00 (13 szavazat)
Loading...