Mi hajtotta az áremelkedést? – 2. rész
Az előző cikkemben az ingatlanok áremelkedésének első tényezőjét jártuk körbe, amit a pénzpiaci hozamok alacsony szintje jelentett. A mostani írásomban a többi okkal foglalkozom részletesebben.
A második, átlagos áremelkedést segítő hatást az olcsó hitelek jelentették. Akinek volt valamennyi megtakarítása önerőnek, az hitelből vett ingatlant. Itt az a kérdés, hogy a hozamok emelkedésével a kereslet, jelzálog-hitel oldali támogatása nem csökken-e? Fordulat biztosan lesz, hiszen az MNB is egyre inkább a hosszú kamatperiódus irányába „tolja” a hitelfelvevőket, hogy fixálják a törlesztő részletet hosszú időre, elkerülendő a kamat emelkedés miatti hiteltörlesztési nehézségeket a jövőben.
A harmadik hatást az ingatlanpiac, kínálati oldalán kell keresnünk. A múltban az új ingatlanok kínálata viszonylag alacsony szinten volt. A CSOK és az ÁFA visszatérítés megjelenésével beindultak a társasház fejlesztések (mivel nem volt elegendő új építésű ingatlan, amire a nagyobb kedvezményt igénybe lehetett volna venni). Ennek hatására most dübörögnek a beruházások. Ezek kifutásával és az előző pontokban taglalt potenciális kereslet csökkenéssel, könnyedén túlkínálatos lehet a piac, ami az ingatlanok árkorrekciójához vezethet.
Ehhez a kérdéshez kapcsolódik még „a jövő technológiájának” a kockázata. Itt arra gondolok, hogy az energiahatékonyság és az innováció szellemében a modern építészeti megoldások jelentős előnyöket biztosítanak (már ma is) az ingatlan tulajdonosoknak a korábbi, elavult technológiákhoz képest. Ez a klasszikus módon épült ingatlanok hosszú távú versenyhátrányát okozhatják (pl.: panel lakás, szemben a passzív házakkal), így ahogy haladunk előre az időben, az egyre gyorsuló ütemű újítások kétségkívül leértékelődésre ítélik a befektetési céllal vásárolt, régi ingatlanainkat.
Az előző paramétereket végiggondolva láthatjuk, hogy az az állítás miszerint az ingatlan árak folyamatosan emelkednek, korántsem annyira kőbe vésett, mint azt (az elmúlt évek tapasztalatára támaszkodva) hajlamosak vagyunk gondolni.
Az egyedi ingatlan vásárlást a portfóliónk középpontjába állítani, megtakarításunk legnagyobb hányadát ebbe fektetni több kockázattal jár, mint a remélhető magasabb hozam. Az itt elérhető hozamszinteket egy értékpapír portfólió, sok esetben kisebb kockázatvállalással is képes biztosítani.
Mindamellett a reálbefektetéseknek igenis van helyük egy egészséges portfólióban, de csakis az után, hogy a rövid távú biztonságot nyújtó és a hosszú távú reálhozamot termelő részt már felépítettük, éltünk az adóelőnyökkel, gondoskodtunk nyugdíjas éveink biztonságáról (illetve ne feledjük azt a tényt, hogy a befektetési célú ingatlan vásárláson kívül is valószínűleg nagyarányú ingatlan vagyonnal rendelkezünk, hiszen legtöbbünknek az egyik legjelentősebb vagyontárgya az otthona). Ha az előbbi, úgymond egészséges portfóliónkat már kialakítottuk, akkor a vagyonunk 10-20%-ával kihasználhatjuk az egyedi ingatlan befektetés nyújtotta előnyöket is.
Felhívjuk figyelmét arra, hogy jelen ajánlás annak készítőjének szakmai álláspontját tartalmazza, az ajánlásban foglaltak megismerése azonban önmagában nem elegendő a konkrét befektetési döntés meghozatalához. A konkrét befektetési döntés meghozatala előtt kérjük, szíveskedjen konzultálni tanácsadójával. Az alapok részletes leírását, így a befektetési politikát a Tájékoztató, a hazai forgalmazási szabályokat az erről szóló hirdetmény továbbá a K&H Bank Üzletszabályzata, valamint az aktuális hirdetmény tartalmazza, melyek elérhetők a K&H Bank fiókjaiban, mint forgalmazási helyeken és a www.kh.hu internetes oldalon. A kondíciók módosításának jogát a Bank fenntartja.
Loading...