Ingatlan befektetési alapok
Az előző cikkeimben az egyedi ingatlan befektetést jártuk körbe, most pedig az értékpapírokon keresztüli ingatlan piaci lehetőségeket szeretném bemutatni.
Ha rugalmasságot és kevesebb kockázatot keresünk, viszont részesülni szeretnénk az ingatlanpiaci sztoriból, akkor a befektetési alapok háza táján érdemes keresgélnünk.
Ezen befektetési formánál, Magyarországon jellemzően két különböző típusú ingatlan befektetési alap terjedt el. Az egyik mögött valóban ingatlanok vannak, a másik mögött viszont ingatlanpiaci szereplők részvényei. Mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai is, de valójában két teljesen más stratégia mentén mozognak (habár mindegyiknek a nevében szerepel az „ingatlan” szó), ezért nehéz is összehasonlítani őket. Én ezt most nem is teszem, inkább csak a különbségeket szeretném megmutatni.
- Ingatlanokba fektető ingatlanalap
Fő előnyük az ilyen alapoknak, hogy egy normál piaci környezetben meglehetősen stabil, kiszámítható, ugyanakkor kellően magas hozamokat tudnak elérni. Főleg igaz ez akkor, ha ilyen mértékű ingatlanpiaci fejlődésnek lehetünk tanúi, mint ami Magyarországon az elmúlt években ment végbe.
A hozamok alapvetően két forrásból származnak, a bérbeadásból származó bevételből és az ingatlanok értékének változásából.
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének a honlapján találhatunk egy nagyszerű definíciót az ingatlanalapokra vonatkozóan, amelyben a pro- és kontra érveket is megtalálhatjuk, érdemes elolvasni, ha érdeklődünk a téma iránt.
A hivatkozott rész nagy pontossággal fogalmazza meg, hogy alapvetően a likviditás, azaz a hozzáférhetőség témakörében futjuk a legnagyobb kockázatot. Ez, befektetési jegy tulajdonosként számunkra nem annyira érzékelhető, hiszen ha vásárolni vagy eladni szeretnénk az értékpapírjainkat, azt bármikor meg tudjuk tenni, az Alap kezelője mindig ott van a „másik oldalon”. Az igazi probléma abban az esetben áll fenn, ha netán egy olyan piaci környezet alakulna ki körülöttünk (mint pl. 2008-ban), amikor a befektetők nagy tömegben, egyszerre szeretnének a pénzükhöz jutni.
Mivel egy klasszikus ingatlanalap a vagyonának 40-60%-át konkrét ingatlanokba fekteti (irodákba, kereskedelmi ingatlanokba, logisztikai ingatlanokba), csak a fennmaradó részből tudja a napi kifizetéseket teljesíteni, így végiggondolhatjuk, hogy ha tényleg nagyobb mértékben indul meg egy kiáramlás, akkor könnyedén veszélybe kerülhet a fizetőképesség (mint történt ez 2008/2009-ben több magyarországi ingatlanalappal). Természetesen a mögöttes ingatlan portfóliót is el lehet adni, viszont egy-egy ilyen tranzakció időben és végkimenetelben (milyen áron?) is nagyobb kockázattal jár.
- Ingatlanpiaci részvényalap
Ez a befektetési forma nem egyedi ingatlanokba, hanem az ingatlanpiachoz köthető nagyvállalatok részvényeibe fektet, tehát inkább tekinthetjük tematikus részvényalapnak, mint ingatlanalapnak.
Fő előnye, hogy a likviditás nem kerülhet veszélybe, hiszen csak értékpapírokat tartalmaz, amelyeket bármikor lehet értékesíteni.
A kockázata is jellemzően ebből adódik, hiszen a részvénypiac sokszor kiszámíthatatlanabb, mint a klasszikus ingatlanpiac. Ezeknél az alapoknál abban bízhatunk, hogy ha az alapkezelő olyan piacokon működő vállalatok részvényeit vásárolja meg, amelyek portfóliójában hosszú távon, jövedelmező módon hasznosítható ingatlanok szerepelnek, akkor a vállalatok részvényárfolyama is remélhetőleg egyre feljebb és feljebb kerül.
Az itt bemutatott konstrukciók az értékpapír portfóliónk szerves elemeit képezhetik, viszont ne feledkezzünk meg arról, hogy akkor tekinthető egészségesnek egy vagyonfelosztás, ha abban a megfelelő arányban találhatók meg a napi likviditást biztosító, a hosszú távú reálhozam elérését segítő kötvény- és részvény, valamint a szektorok közötti megosztást jelentő befektetések. Mindezt természetesen úgy kialakítva, hogy a lehetséges kockázatokkal mindig legyünk tisztában, és próbáljunk meg folyamatosan a saját komfortzónánkban maradni.
Felhívjuk figyelmét arra, hogy jelen ajánlás annak készítőjének szakmai álláspontját tartalmazza, az ajánlásban foglaltak megismerése azonban önmagában nem elegendő a konkrét befektetési döntés meghozatalához. A konkrét befektetési döntés meghozatala előtt kérjük, szíveskedjen konzultálni tanácsadójával. Az alapok részletes leírását, így a befektetési politikát a Tájékoztató, a hazai forgalmazási szabályokat az erről szóló hirdetmény továbbá a K&H Bank Üzletszabályzata, valamint az aktuális hirdetmény tartalmazza, melyek elérhetők a K&H Bank fiókjaiban, mint forgalmazási helyeken és a www.kh.hu internetes oldalon. A kondíciók módosításának jogát a Bank fenntartja.
Loading...