Mostanában mindenki a Brexitre figyel: kilépnek-e a britek június végén az Európai Unióból, és ez milyen hatással lesz az Unió jövőjére. De a háttérben eközben a kontinens másik felében is fokozódik a helyzet, ami éppen a brit népszavazás után tör majd újra felszínre: a görög adósságválság.
A görögök helyzete ugyanis továbbra is reménytelen: a GDP több mint 170%-át kitevő adósságot kell maguk előtt görgetni, miközben folyamatosan csúsznak le az adósbesorolásban. A helyzetüket valamelyest megkönnyíti, hogy adósságuknak csak kisebb része van a „kegyetlen” piaci szereplők kezében, amelyek lejáratkor könyörtelenül behajtják a pénzüket. Görögországot lényegében a Trojkának nevezett Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és az új európai mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) kölcsönei tartják életben. Az alkuképesebb Trojkától kapott pénz fejében természetesen a görögök komoly kiigazításokat vállaltak, amelyek végrehajtását a felek folyamatosan ellenőrzik.
a régi zene újra indul
A mostani, harmadik mentőcsomagnak jelenleg zajlik az első felülvizsgálata, aminek lezárását újra és újra halasztani kellett, miután a görögöknek – mint az elmúlt években már oly sokszor – nem sikerült a várt költségvetési számokat hozniuk. Nehéz is lenne nekik, hiszen a parlamentben csak minimális többséggel bíró kormány a túlélésért küzd a megszorítások miatt folyamatosan sztrájkokkal megbénított gazdaságban. A mostani felülvizsgálat tétje, hogy a görögök megkapják-e a mentőcsomagból a következő, 5,7 milliárd eurós részletet.
ketyeg az óra
Ez az 5,7 milliárd euró úgy kell nekik, mint egy falat kenyér. Július 20-án ugyanis 2,3 milliárd eurónyi kötvényük jár le az EKB felé és időközben az IMF felé is törleszteniük kell 750 millió eurónyi kölcsönt.
A táncrend a szokásos: a görögök vonakodnak újabb megszorításokat bevezetni, az Unió, élükön Németországgal viszont nem engedi az újabb részlet kifizetését addig. Az IMF pedig, akit a legkevésbé kötnek a politikai érdekek és emiatt a legtisztábban látja a helyzetet, az adósság részleges elengedését javasolja, az európai politikusok viszont hallani sem akarnak adósságelengedésről, hiszen azt odahaza nem tudnák eladni a saját választópolgáraiknak.
Marad tehát a szokásos „gyáva nyúl” (chicken game) játék, ahol mindenki arra vár, hogy a másik „rántsa félre a kormányt”, tehát engedjen. A brit népszavazásig „alaplángon” zajlanak majd a tárgyalások, és csak utána csapnak össze igazán a felek.
a görögök aduja
Ami viszont biztos, hogy az Unió létét szintén alapjaiban érintő migránskérdést Görögország nélkül – annak központi helyzete miatt – nem lehet megoldani. Különösen egy olyan Törökország mellett, amely bármikor hajlandó az Unióval kötött megállapodást felrúgni, a feltételeken csavarni még egyet. Ezt a görögök is tudják, ezért bízhatnak abban, hogy végül csak megkapják majd a következő részletet.
A piacok egyelőre nyugodtak, legalábbis most még a britekre figyelnek. Ha azonban a brit népszavazást június végén túléljük, elkezdhetünk majd figyelni a görögökre. Ismét nagy balhéra számítok.
Loading...