A tartósan alacsony kamatkörnyezet komoly kihívások elé állítja a privátbanki szektort is, az ügyfeleket és a szolgáltatókat egyaránt. Befektetési ötletekről, tapasztalatokról, várakozásokról beszélgettünk Szabó Sándorral, a K&H private banking vezetőjével és Kun Péterrel, a K&H private banking befektetési igazgatójával.
trendmonitor.hu: Hogyan látjátok most, milyen év vár a privátbanki piacra, a privátbanki ügyfelekre 2016-ban? Milyen kihívásokkal kell szembenézni szolgáltatói és ügyféloldalról egyaránt?
Szabó Sándor: Azt gondoljuk, hogy szolgáltatók közötti nagyobb volumenű átrendeződésekkel, de folytatódik a privátbanki szektor konszolidációja. A korábbi években látott 4-5 %-os növekedési ütemre számítunk idén is. Ami a piaci környezetet jelenti, nem várjuk a kamatszint hirtelen megemelkedését, így fent kell tudnunk tartani egyfajta egyensúlyt az ügyfelek hozamelvárása és biztonsági igénye között, ami a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben mindig egy nehéz kérdés.
trendmonitor.hu: Olyan bankcsoportnál dolgoztok, amelynek anyavállalata belga és amely igen fejlett privátbanki szolgáltatással rendelkezik. Hogyan látjátok, merre tartanak a privátbanki szolgáltatások nyugaton és hazánkban?
Sz. S.: Egyrészt az egységes eurózónának, illetve a világgazdaság egészére jellemző, nagyjából hasonló kamatszinteknek köszönhetően az átlagos belga (flamand) privátbanki ügyfélportfólió sokkal jobban diverzifikált az egyes termékosztályok, földrajzi lokációk és – ami a legfontosabb – mögöttes kockázatok tekintetében. Kevésbé a piaci különbségeknek, inkább a sokkal hosszabb múltra visszatekintő pénzügyi kultúrának köszönhetően a belga ügyfelek hozamelvárása is sokkal kiegyensúlyozottabb (realisztikusabb). Részben ide tartozik az a tény is, hogy az ügyfelek számára rendelkezésre álló jogi megoldások köre is sokkal szélesebb, vagyis a befektetések megosztására nemcsak pénzügy-kockázati, de jogi szempontból is sokkal több lehetősége van az ügyfeleknek – akik aktívan élnek is ezekkel a megoldásokkal.
A másik fontos különbség a támogató rendszerek tekintetében található. Itt nemcsak a kifinomult ügyfélriportokra gondolok, de legalább ilyen fontosak a különböző elektronikus, internet-alapú befektetési eszközök is. A jó hír tehát az, hogy van előttünk teljesen tiszta, egyértelmű példa, merre érdemes, merre kell mennünk és ehhez megvan a támogatottságunk is.
trendmonitor.hu: Minden bizonnyal számos jó privátbanki gyakorlattal találkoztatok külföldön. Ezeket mennyire fogadják el a magyar privátbanki ügyfelek, könnyen bevezethetők-e a kinti innovációk, vagy a hazai ügyfelek kevésbé nyitottak?
Sz. S.: A különböző „jó gyakorlatok” bevezethetőségének esetleges szűk keresztmetszetét én személy szerint nem az ügyfelek nyitottságában, vagy elzárkózásában látom. Természetesen azt a jó néhány évtizednyi különbséget, ami látszik a pénzügyi kultúránk fejlettségi különbségében, nehéz lenne eltagadni. Csak a legtriviálisabb példával élve: mennyire tudják elfogadni az ügyfelek a mostani nulla közeli kamatszintet, megfogalmaznak-e irreális elvárásokat a múlt tapasztalatai alapján; ez részben attól is függ, hogy mennyire szoktak hozzá ehhez a kamatszinthez, milyen hosszan tudták megtapasztalni ennek pozitív és esetleges negatív következményeit. Vagyis ennek a tényezőnek a hatása részben az ügyfelek múltbeli, szubjektív élményeitől függ. Ugyanakkor ennél sokkal fontosabb az objektív körülményekben – a jogrendszerben, a szabályozói környezetben, ezek stabilitásában és az elérhető megoldások tekintetében – fennálló differencia.
trendmonitor.hu: Hogyan látjátok, 2016-ban a befektetések oldaláról mi lesz a legnagyobb kihívás?
Kun Péter: Az alacsony kamatkörnyezethez magas volatilitás társul, ami még inkább elbizonytalanítja a befektetőket. Az óvatos ügyfelek mozgástere még inkább beszűkül. Tavaly a kötvény befektetési alapokkal még mindig lehetett 3-4% hozamot elérni, de az előremutató várható hozamok az idei évre ennél alacsonyabbak. Sokan, akik a külföldi tőzsdék elmúlt években tapasztalható jó teljesítménye miatt a kockázatosabb befektetések irányába mozdultak, megégették magukat a második félévben. Most itt a kérdés, mibe szabad belépni?
trendmonitor.hu: Adódik rögtön a kérdés, mit gondoltok, melyik befektetési eszköz hozhat a legtöbbet 2016-ban?
K. P.: Szerintem fordulnak a nyersanyagpiacok – ez igaz lehet az olajra és az ipari fémekre is. A „nyersanyag-devizákat” túlütötték, de szerintem láthatunk jó beszállókat norvég koronában, rubelben, ausztrál és kanadai dollárban is. Azt gondolom, hogy a jegybankok továbbra is támogatóak lesznek, és a Fed sem dobja a lovak közé a gyeplőt.
Inkább sávkereskedésre számítok idén, ahol a nagy eséseket meg kell venni – itt elsősorban a fejlett és azon belül is az európai piacot preferálom – de tudni kell profitot realizálni is. Az óvatos ügyfelek pedig jó beszállókat találhatnak a kellően diverzifikált vegyes alapokba, amelyek simán verni fogják a 0% körüli kamatokat.
trendmonitor.hu: Feltételezzük, hogy a privátbanki ügyfelek is képesek hibákat elkövetni befektetéseik menedzselésében. Melyek a legjellemzőbb befektetési hibák ebben az ügyfélszegmensben?
K. P.: A kisbefektető utolsó mondata mindig érvényes: „ez a papír nem eshet tovább”….! (lásd pl.: Volkswagen, vagy az olaj árfolyama) Talán erre figyeljünk. De általánosságban a befektetés-pszichológiai hibák mindig fellelhetőek – még a profiknál is. 5-6 jó év után nem hisszük el, hogy valaha lesz rosszabb, egy ilyen januártól pedig mindenki „lefagy”. Diverzifikáció, fegyelem és következetes stratégia! Én ezt ajánlom.
trendmonitor.hu: A privátbanki ügyfélkörben fokozatosan megjelenik az a második generáció, amelyik a szülei által felhalmozott vagyont, elindított vállalkozást viszi tovább. Hogyan zajlik a generációváltás?
Sz. S.: A jellemző magyar privátbanki ügyfél általában olyan első generációs vállalkozó, aki a rendszerváltás környékén, esetleg kicsit később kezdte el építeni a vállalkozását, amelyet lassan vagy a piacon értékesít, vagy – ha van rá lehetősége – átadja a következő generációnak. Ez a folyamat pár éve indult be, várakozásaink szerint a következő 5-10 évben gyorsul fel, illetve éri el tetőpontját. Éppen azért, mert a jelenlegi ügyfélkörünk „első generációs”, így a generációváltásban, a vagyon átadásában sincs igazából gyakorlatuk. Így különösen felértékelődhet az olyan szolgáltatók szerepe, akik hasznos tanácsokkal tudják ellátni az ügyfeleiket ezekben a kérdésekben. A proaktív vagyontervezési tanácsadás a következő generáció lojalitásának megteremtésében és megőrzésében is kulcsszerepet játszhat.
trendmonitor.hu: Mi az, ami segítheti a generációváltást és miben más a második generáció a szüleihez képest?
Sz. S.: Tudjuk, hogy az új generáció másképp, szüleinél kritikusabban viszonyul sok kérdéshez. Ebből következően nem nyilvánvaló, hogy ugyanazok a megoldások akár termék, akár szolgáltatás, akár pedig riporting-oldalon ugyanúgy tudnak működni 5 év múlva is, mint ahogyan ma. Ráadásul nem mehetünk el szó nélkül a technológiai fejlődés mellett sem, amely talán még fontosabb az új generáció szempontjából. Részben ebből következik az is, hogy az új generációban lényegesen nagyobb az úgynevezett „self-directed” ügyfelek aránya – vagyis azoknak a súlya, akik saját maguk szerzik be a befektetési döntésekhez a szükséges információkat a rendelkezésükre álló, nagyon széles információs bázisokból. Vagyis nekünk egy összetett kihívásra kell megfelelő válaszokat adnunk a közeljövőben.
Loading...