Kínai lassulás, nyersanyagárak összezuhanása, Fed-kamatemelés, geopolitikai kockázatok – ezek azok a hívószavak, amellyel mostanában táncba hívják a feltörekvő országokat. De nézzük csak meg, ki mennyire vetette bele magát ebbe a túlélő buliba!
A fent felsorolt problémák jó ideje ismertek a befektetők előtt: Kína évek óta – egyre nyilvánvalóbban – lassul, ami negatívan érinti a fogyasztási cikkekben erős távol-keleti gazdaságokat (Dél-Korea, Tajvan) és a nyersanyag-exportáló országokat (pl. Dél-Afrikai Köztársaság) is. A Fed régóta halogatott, de elkerülhetetlen kamatemelése visszafordítja a tőkemozgást, megnehezítve a felhalmozott adósságok további finanszírozását. És a rendre felmerülő geopolitikai-politikai kockázatok (háborús feszültség, politikai bizonytalanság) is nagyrészt a feltörekvő piacok keresztje. Ha mindezen tényezőket strukturáljuk, akkor a tánctér a következő:
de nézzük csak, ki van a tánctér közepén
A brazilok. A kínai lassulás és vele együtt az összeomló vasérc árak mélybe rántották a latin-amerikai ország gazdaságát és emellett a dollárban meglévő adósság finanszírozása is egyre nehezebb. Erre jött rá most a belpolitikai válság is: a reformokra képtelen vezetés körül megritkultak a támogatók, így kérdéses a mostani elnök asszony politikai túlélése. Nem mellékesen az ország jövőre olimpiát rendez, tovább terhelve az egyébként is erősen deficites költségvetést. Csak remélni tudjuk, hogy legalább a sport nem szenved csorbát a nehézségek közepette.
még érdekesebb viszont, hogy ki maradt otthon a buliból
India. Az az India, ami pár éve még a „Törékeny Ötös”-nek „becézett” csoportba tartozott, ami az ország magas befektetési kockázatára utalt. Az elmúlt 1-2 évben ugyanakkor egy új jegybankelnökkel és egy piacbarátabb kormánnyal – még ha lassan is – az ázsiai ország a reformok útjára lépett, jelentősen csökkentve az ország sérülékenységét. India így mostanra a befektetők és a mi kedvenceink közé tornázta fel magát.
Igazi túlélő partinak vagyunk szemtanúi tehát, ahol a legtöbben kellemetlen fejfájással fognak reggel ébredni. Reméljük, a kijózanodás nem fog sokáig tartani és a most bajban lévő országok is rövidesen visszakerülnek a befektetési univerzumba. Addig is azt érdemes nézni, hogy melyik „tánctéren” javul a helyzet. Én leginkább abban bízom, hogy Kína lassan összeszedi magát, ami végre a nyersanyagpiacoknak is támaszt jelentene.
Loading...