Vajon csak egy múló trend vagy már a jövő csapásirányát jelentik a fenntartható növekedést és fejlődést szem előtt tartó befektetések? Az elmúlt időszakban egyre több szó esik a sajtóban ezekről a befektetésekről, hiszen a koronavírus járvány okozta sokk kapcsán egyre több területen merül fel a kérdés, hogy miként építhetünk fel egy fenntarthatóbb világot.
mit értünk pontosan fenntartható fejlődés alatt?
Az ENSZ meghatározása szerint: a fenntartható növekedés mellett „úgy elégítjük ki az igényeinket, és úgy valósítjuk meg a fejlődésünket, hogy közben nem veszélyeztetjük a jövő generációinak a képességét arra vonatkozóan, hogy ők is megfelelő színvonalon kielégítsék a saját szükségleteiket”. Tehát röviden olyan módon növekedik a gazdaság, hogy emellett egy élhető bolygót adunk tovább utódainknak.
A befektetési alapokban a fenntarthatóság általában a következő három módszertan szerint jelenik meg:
- az ESG (enviroment, social, govermental) alapokba egy pontozáson alapuló rendszer szerint az alapkezelők azon vállalatok és államok részvényeit illetve kötvényeit vásárolják, amelyek működésük során a környezeti, társadalmi vagy államigazgatási/vállalatirányítási hatás szempontjából elérnek egy fenntarthatóság szerint kívánt szintet.
- A tematikus alapok, olyan vállalatok papírjait tartalmazzák, amelyek egy téma köré – pl. vízgazdálkodás, klímaváltozás – csoportosulva az adott területen tevékenységük során sokat tesznek a fenntartható fejlődésért.
- Az impact investing alapok pedig olyan cégek részvényeit tartalmazzák, amelyek a tevékenységükkel/termékeikkel aktívan hozzájárulnak ahhoz, hogy egy fentarthatóbb világban élhessünk.
kell-e kompromisszumot kötni?
Mondhatnánk, hogy mindez nagyon szépen hangzik, de az egy dolog, hogy egy nemes célt támogatunk a befektetéseinkkel, viszont szép hozamot is szeretnénk keresni rajta. Sőt igazából elsődlegesen a jó hozam reményében fektetjük be a pénzünket.
Az a tévhit sokak fejében él még, hogy a fenntarthatóság és a jó hozam kizárják egymást. Az emberek fenntarthatóság kapcsán gyakran non-profit vagy valami kevéssé üzleti alapú tevékenységet folytató vállalatokra gondolnak, azonban a befektetések kiindulási pontja bizonyos szektorok kizárása, amelyek a fenntarthatósággal ellentétes irányba mozognak. Ilyen például a dohányipar és a fosszilis anyagok gyártása.
A fenntartható fejlődés befektetéseknél az alapok kezelésében az egyik szűrő a fenntarthatóság a fent leírt módszerek egyike szerint, viszont a másik legalább olyan fontos tényező a hagyományos alapokhoz hasonlóan a nyereségesség és ezen cégek pénzügyi mutatói, jövőbeli kilátásai.
A fenntarthatóság és nyereségesség kéz a kézben járása kapcsán egy érdekes példa, hogy a ma elsősorban szél- és naperőművek telepítésével foglalkozó NextEra tőzsdei kapitalizációban lenyomta az ExxonMobilt. A cégek piaci kapitalizációja 140 milliárd dollár körül van, viszont a NextEráé erősen felfelé, az ExxonMobilé erősen lefelé mozog. Ez a folyamat az elmúlt évtized során a NextEra befektetőinek 600 százalékos hasznot, az ExxonMobiléinak 25 százalékos veszteséget okozott. A helycserében a végső lökést a koronavírus járvány adta. Míg az olajipar hatalmas keresletcsökkenést szenvedett el világszerte a leállások miatt, a zöldenergia-ipar a koronavírus-járvány kezdetekor tapasztalható munkaerőgondok múltával a növekvő keresletnek köszönhetően a világgazdaság egyik legvalószínűbb kitörési iránya lett a járvány okozta válságból.
A fenti példa nem egyedi! Számos olyan állam és vállalat van, akiknek fontos a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás, akik hatalmas pénzösszegekkel támogatják ezeket a törekvéseket, illetve ők maguk is a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével működnek. Mindezt úgy teszik, hogy közben a nyereségességük és a hosszú távú kilátásaik nem romlanak, sőt, egyes kutatások egyértelmű összefüggést mutattak ki az adott vállalatok környezet- és társadalomtudatos törekvései, és a részvényárfolyamuk emelkedése között. Hosszabb távon az ilyen cégek kisebb működési költségekkel tudnak dolgozni (energiahatékonyabbak, kisebb a dolgozói fluktuáció, hatékonyabb a menedzsment), ami hozzájárul a nyereség növekedéséhez. Ezt felismerve, manapság már a befektetők nagy része is ezeket a vállalatokat részesíti előnyben a döntései meghozatalakor.
A fenntarthatóság nem jelent kompromisszumot a hozamok tekintetében, sőt a jövőben várhatóan a nyereségesség egyik alapkritériuma lesz. Tehát kimondhatjuk, hogy a fenntarthatóság a befektetésekben nem egy átmeneti divathullám, hanem egyre inkább a fő irány. És ha valóban élhető bolygót szeretnénk gyermekeinknek és unokáinknak továbbadni, akkor az egyetlen járható út.
4,33 (12 szavazat)
Loading...