forintárfolyam: növekvő sávszélesség?

2016-07-08

450px-La2-euroTavaly nyár óta szűk sávban, 310-315 között jojózott az euró/forint árfolyam. Mit hozhat a második félév?

 

 

 

Már évek óta azt látom a forint árfolyamnál, hogy az euróval szemben sávban ingadozik, és ez a sáv időnként feljebb, vagy lejjebb tolódik, illetve kiszélesedik, vagy leszűkül. Ez nagyon kedvezett a deviza kereskedőknek és megkönnyítette a médiában szakértők dolgát is. Mit hozhat 2016 második féléve?

induljunk ki az elmúlt hónapokból!

Tavaly nyár óta azt tapasztaltuk, hogy a forint a nagy külső finanszírozási (pl. külkereskedelmi mérleg, EU finanszírozás) többlet miatt folyamatos erősödési nyomás alatt volt. Ezzel párhuzamosan a magyar gazdaságpolitika sokat tett azért, hogy ezt az erősödést fékezze. Természetesen időnként megszólalt az MNB, ahogy ezt már megszoktuk, illetve folyamatosan tolta le a kamatokat. A téma prioritását mutatja, hogy tavaly nyáron tőle szokatlan módon még a kormány is megszólalt! Mint emlékezetes, a tavaly augusztusi piaci összeomlás idején Lázár János miniszter beszélt arról, hogy a forint is menedékdevizává válhat, ami persze az árfolyam nemkívánatos erősödéséhez vezetne. A finanszírozási többlet erősítő hatása és a gazdaságpolitika intézkedései többé-kevésbé kiegyensúlyozták egymást, így tavaly nyár óta 310-315 között jojózott az árfolyam.

az euró/forint árfolyamának alakulása 2015-től (forrás: Bloomberg)
az euró/forint árfolyamának alakulása 2015-től (forrás: Bloomberg)

Mi változott? Két nagy változást látok, ami hathat a forintra és egyet, ami nem.

Az első a brexit utáni piaci bizonytalanság, ami önmagában nem szükségszerű, hogy gyengítse a forintot, de abba az irányba mutat, hogy az ingadozások – bármilyen irányban – megnőnek. A másik – csak hosszabb távon fontos változás – hogy a már jó ideje tartó menekültválság és a brexit után az európai integráció körül olyan gyorsan szaporodnak a kérdések, hogy sok évre előre nézve az a kockázat is felmerül, hogy a finanszírozási többletünket támogató EU-s források, illetve ezek mögött az EU-s közös költségvetés visszaesnek. Amitől pedig nem várok hatást a forint árfolyamára, az a hitelminősítők (most épp a Moody’s) döntése, mivel úgy tűnik, hogy a hazai befektetőknél annyira stabil kezekben vannak a kötvények, hogy egy esetleges felminősítés után új külföldi befektetők vennék át a kötvényeket az eddigiektől, azaz a forint piacán nem lenne plusz kereslet.

milyen sávra kell most felkészülni?

A fentiekből következik, hogy a forinton még ott lesz a felértékelődési nyomás, amit a gazdaságpolitika (elsősorban az MNB) igyekszik majd kezelni, de több lesz a felértékelődés körül a kérdőjel, illetve a brexit után már nem ugyanabban az Európában vagyunk, ami miatt a piaci hangulat még jó ideig törékeny maradhat. Ez nekem azt jelenti, hogy a sáv szélesebb lesz és inkább felfelé.

Röviden: 320 felett érdemes eladni a nyaralásról megmaradt eurónkat, míg 310 alatt meg kell venni az eurót a téli síelésre. Komolyabbra fordítva, ilyen szemmel kell majd nézni a megtakarítási portfoliónk devizakitettségét is!

1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (még nincs értékelés)
Loading...
értesítést kérek az új cikkekről
értesítést kérek az új cikkekről