Mi köze van a 10 évvel ezelőtt arab államokban kirobbant kormányellenes tüntetéseknek az USA-ban zajló pénznyomtatáshoz (QE)? A SocGen elemzése szerint nagyon is sok. Az arab tavaszként elhíresült tüntetés sorozat tíz éve söpört végig az arab államokon és több országban kormányváltással végződött. A kiváltó okok között szokták említeni a magas munkanélküliséget, a demokráciára való igényt és az elszálló élelmiszerárakat. Ez utóbbit tartja katalizátornak az említett elemzés, miszerint az élelmiszerárak emelkedése, olyan erős feszültségeket okozott bizonyos társadalmi rétegekben, hogy utcára vonultak hangot adni az elégedettlenségüknek. Az elemzés szerint a magas élelmiszerár egyértelmű következménye az USA-ban akkortájt zajló pénznyomtatásnak.
Miért írok most erről?
Nem a tízéves évforduló ihletett meg, hanem az, hogy a világ jegybankjai tavaly ismét pénznyomtatásba kezdtek. A gazdasági hírek jelenleg az ipari fémek és az energiahordozók áremelkedésével van tele és egyelőre kevés figyelem kiséri az élelmiszerek drágulását.
Amennyiben folytatódik az ábrán látható tendencia, egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy ismét elégedetlen tömegek lepik el az utcákat. A legnagyobb esély erre a feltörekvő országokban van, de azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy egy-egy fejlettebb országban is tüntetni fognak. Az USA-ban például 2020-ban 5 százalékról 10% fölé emelkedett azon háztartások aránya, ahol éhezéssel szembesülnek. Ilyen események távolinak tűnnek a befektetéseinktől, azonban, ha a politikusok az alapjövedelem bevezetésével válaszolnak a problémára, úgy azok már direkt módon is hatnak majd a pénzügyi eszközökre. A gazdasági hírek mellett érdemes lesz idén ezt is figyelemmel kísérni.
4,29 (17 szavazat)
Loading...