Az, hogy az olajszektor elég rosszul teljesített az elmúlt időszakban, nem újdonság. A zuhanó olajárak alapjaiban érintik ezeket a cégeket, de az elmúlt hetek globális kockázatkerülése sem kedvezett az olyan ciklikus iparágaknak, mint az olajszektor. Felmerülhet a kérdés, hogy esetleg érdemes-e már nyitni az olajpapírok felé.
Az olajpiacon a 2014 nyaráig tartó, 100 dollár feletti olajárakkal fémjelzett aranykor elmúltával vérfürdő kezdődött: az elmúlt másfél évben a fekete arany ára 70-80%-kal, az olajszektor árfolyama 40%-kal esett, miközben a globális piacok lényegében alig csökkentek.
Nem szeretnék belemenni, hogy az olajár mikor lesz újra 50-60 dollár, ahogy az elemzők többsége várja. Vagy esetleg 10-15 dollár, ahogy néhányan előrevetítik. Egyszerűen túl sok bizonytalansági tényező mozgatja most a piacot és nehéz megjósolni, hogy ezek közül éppen mikor melyik lesz a meghatározó: közel-keleti feszültségek, OPEC-tagok termeléscsökkentése, készletadatok, az amerikai palaolaj-termelők helyzete, Irán visszatérése, a globális fogyasztás alakulása, spekulatív pozíciók mérete, stb, stb, stb. Ezért azt is nehéz megmondani, hogy az olajár mikor húzza majd vissza az olajcégek árfolyamát.
Az viszont igaz, hogy az olajszektor nem egyenlő az olajárral. A cégeknek számos eszköze van arra, hogy tompítsák a rájuk nehezedő nyomást: fegyelmezett költségcsökkentéssel és a beruházások visszafogásával javíthatják a cash-flow termelésüket, amivel végső soron megpróbálják fenntartani az osztalék kifizetésüket. És ha ehhez még alacsony eladósodottság is társul, akkor az még azt is lehetővé teszi, hogy ha a helyzet tovább romlana, akkor némi eladósodással tartsák fent az osztalék szintjét.
Természetesen sok cég nem fogja túlélni a következő időszakot: például azért, mert drágán termel vagy nem tudja finanszírozni magát. Emiatt ha valaki rászánja magát a vásárlásra, akkor mindenképpen válogatni kell a papírok között. Én a szektoron belül leginkább az európai integrált olajcégekben látok lehetőséget. A legnagyobb vállalatok várhatóan kiegyensúlyozott teljesítményt lesznek képesek felmutatni a jelenlegi bizonytalan környezetben is: egyrészt mivel ezek a cégek mind a kitermelésben, mind a finomításban jelen vannak, így a volatilis olajárak mellett is fenn tudják tartani várhatóan magas osztalékszintjüket, hiszen a gyenge olajár ugyan a kitermelésre negatívan hat, de a finomító szektort pozitívan érinti. Másrészt értékeltségük alapján is vonzó befektetési lehetőséget kínálnak és mérlegük is erős.
A szektor szenvedésének még nincs vége. De ha jól választunk a papírok közül és még némi szerencsénk is van (például, mert az olajár elindul felfelé), akkor szép profitra van kilátásunk.
Loading...