Az elmúlt hetekben-hónapokban a piaci szereplők azt próbálták meg beárazni, hogy milyen irányt is vehet a világgazdaság. Egyre többen figyelmeztetnek a recesszió növekvő kockázatára, sokan pedig úgy vélekednek, a növekedési ütem lassulásával is meg lehet úszni a mostani helyzetet. Befektetői szempontból azonban a legfontosabb, hogy mindig a nagy képre figyeljünk, és hosszú távra tervezzünk stratégiánkkal. A gazdasági ciklusok változása természetes folyamat, és bármelyik forgatókönyv is valósul meg a fentebb említettek közül, a legtöbb esetben találhatunk olyan eszközosztályt, amely felülteljesítő lesz az adott helyzetben.
Nézzük meg, melyik forgatókönyv mit is jelent pontosan, és milyen hatással lehet befektetéseinkre.
soft landing
Egy gyorsabb növekedési periódus után, amikor a gazdaság túlfűtött állapotba kerül és az infláció meglódul, a jegybankok kamatemelésekkel és egyéb likviditás-szűkítő intézkedésekkel próbálják meg lassítani a növekedési ütemet és így letörni az inflációt. Amikor ezt sikerül úgy megtenni, hogy a növekedés csak lelassul, de nem fordul negatívba, akkor beszélhetünk puha landolásról gazdasági értelemben.
Ehhez a forgatókönyvhöz azt kellene látnunk, hogy az amerikai maginflációs mutatók a jelenlegi csúcs után fordulnak, és lefelé indulnak el, és az európai infláció is követné ezt a trendet pár hónapos késéssel.
A nagy jegybankok ebben az esetben is folytatnák a megkezdett vagy még csak tervezett kamatemeléseket, de az év végére Amerikában 3,5% körüli, az Eurozónában pedig 1% feletti kamatszintekkel is kezelhető lenne a helyzet. Egy ilyen környezetben a vállalati eredményvárakozások stabilizálódnának, és egészséges, egyszámjegyű növekedést láthatnánk a vállalati profitok terén.
Ebben a helyzetben a piacon egy darabig még várhatóan maradna az átlagosnál nagyobb volatilitás, de egyértelműen a részvények felé lenne érdemes fordulnunk, hiszen ennél a forgatókönyvnél negatívabb kimenetel van jelenleg beárazva. Ezzel együtt a kötvény kitettség fokozatos növelése is kifizetődő lehet, mivel az inflációs várakozások csökkenésével a jelenlegi magas hozamszintek is mérséklődhetnének, ami pozitív hatással lenne a kötvények árfolyamára.
recesszió
Ha az inflációs nyomás tovább emelkedik, a jegybankoknak egyre gyorsabb ütemű és nagyobb mértékű kamatemelésekkel kellene válaszolni, ami jelentősen visszafogná a növekedést, és recesszióba taszíthatná a globális gazdaságot.
A vállalati eredményvárakozások tovább csökkennének, év/év alapon negatívba fordulva, még a jelenlegi szinteken is túlértékelté téve a részvénypiacokat.
A növekvő inflációs várakozások beépülésével a kötvényhozamok fokozatos emelkedése egy darabig még folytatódna, azonban a gazdasági visszaesés az inflációs nyomást is előbb-utóbb enyhítheti, ami stabilizálhatná a kötvényhozamokat is.
Befektetési szempontból ennek a forgatókönyvnek a megvalósulása esetén érdemes tovább csökkenteni részvénykitettségünket, hiszen a recessziós időszakok jellemzően 30-50%-os nagyságrendű korrekciót szoktak hozni a részvénypiacokra, így lenne még tér a további esésre a jelenlegi szintekről is.
Ilyen esetben érdemes átmenetileg növelnünk portfolióink készpénz-állományát, ami a jelenlegi magas hazai hozamkörnyezetben és lapos hozamgörbe mellett akár rövid futamidejű, néhány hónapos lejáratú kötvényeket is jelenthet. Később pedig érdemes lehet elkezdeni növelni a hosszabb lejáratú kötvény-kitettséget is, főleg a fejlett piaci kötvényekben, hiszen ezek az eszközök recessziós környezetben menedékeszközként működnek, megnövelve irántuk a keresletet, és felfelé tornázva árfolyamukat.
A recessziós időszak pedig előbb-utóbb véget ér, ami után jöhet a kilábalás, majd a növekedési szakasz, amikor pedig ismét lehet növelni a kockázatosabb eszközökben lévő kitettségünket.
Fontos azonban, hogy akárhol is járunk épp a gazdasági ciklusban, tartsuk magunkat a befektetési stratégiánkhoz, és a saját kockázati étvágyunknak megfelelő, hosszú távú részvény és kötvény súlyokhoz képest igazítsuk mindig portfóliónk aktuális összetételét.
4,30 (20 szavazat)
Loading...