Rég volt már az utolsó gazdasági válság. Az elmúlt években sok „megmondó” gazdasági szakértő jelezte előre a következő recesszió közeledtét, de eddig nem jött be egyik jóslat sem.
A gazdasági ciklusok történelme a legjobban az Egyesült Államokban van dokumentálva, amely alapján minden évtizedre jutott minimum egy recessziós időszak (2007-09, 2001, 1990-91, 1980-82, 1973-75…). A 2010-es évekből viszont már csak bő 2 év van hátra, megtörni látszik a minta.
Ha visszatekintünk a 2009 óta eltelt időszakra, akkor az látható, hogy a recesszióból való kilábalás első 2 évének 4-5%-os bővülése után beállt a világgazdaság a 3-3,5% növekedési ütemre. A jó hír, hogy az IMF friss előrejelzése alapján továbbra is felfelé ível a világgazdaság pályája. A növekedés 3,5% lehet 2017-ben, aztán jövőre 3,6% várható. Mindez javulás 2016-hoz képest, amikor mindösszesen 3,1%-kal bővült a globális GDP, de kitörni az elmúlt 5 év sávjából úgy tűnik nem sikerül.
További érdekesség, hogy a konjunktúra adatok változékonysága történelmi minimumra zuhant 2017-ben, azaz nagyon kiszámíthatónak tűnik a helyzet. Figyelmeztető jelként is felfoghatjuk, hogy így volt ez 2007-ben, 2000-ben, 1989-ben is, kb. egy évvel az előre nem látott gazdasági mélyrepüléseket megelőzően.
Azért vannak érvek amellett is, hogy még jönnek jó évek. Az aktuális gazdasági ciklus extrém stabilitást mutat, hiszen az alacsony növekedés önmagában stabilitást eredményez, minimális a lehetőség a szélsőséges viszonyok kialakulására. Viszont az is hozzájárult a stabilitáshoz, hogy az összes gazdasági szereplő viselkedése alapvetően megváltozott 2009 óta és sokkal óvatosabbá vált, szerencsére a központi bankok ezt ellensúlyozták, különben idáig sem jutott volna a növekedés.
Előre tekintve amire érdemes figyelni, az a lakossági és vállalati hangulat. Ha huzamosabb ideig „hurráoptimizmus” tapasztalható és a világgazdasági növekedés 4-5%-os szintet ér el (lufi kipukkanása előtti állapot), akkor érdemes majd aggódni a ciklus vége miatt, azonban jelenleg itt még nem tartunk.