Izgalmas évet tudhat maga mögött az olajpiac: év elején az USA-Irán konfliktus és a koronavírus megjelenése először csak nyomás alá helyezte, majd a márciusban kialakult orosz-szaúdi árháború padlóra küldte a nyersanyag árfolyamát. A tavaszi leállás alatti túlkínálat és a májusi kontraktusok görgetése még nyomás alatt tartotta az olajárat, melynek azonban a nyári gazdasági újranyitás hatására sikerült érdemben emelkednie. Év végén a pozitív vakcinahírek és a 2021-es normalizálódásba vetett hit húzta feljebb az árfolyamot.
A KBC Asset Management N.V. Magyarországi Fióktelepének kollégái minden év végén összesítik, hogy az elkövetkezendő évben melyek azok a gazdasági események, amelyek bekövetkezése nem számít alap forgatókönyvnek, tehát megvalósulásuk meglepetésszerűen hatna, azonban mégsem zárhatók ki. A feltételezések indoklása mellett egy valószínűségi becslést is találhatnak az egyes szcenáriókhoz.
Az ábráról is látható, hogy rendkívül volatilis éve volt az olajnak (pirossal jelölt terület), 70%-hoz közeli volatilitásra a pénzügyi válság óta nem volt példa.
Mi okozhatna az ideihez hasonló mértékű ingadozást az olajárban? Legnagyobb veszélyként a jövőre várt alapszcenárió meghiúsulása (tömeges vakcináztatás és a gazdaságok újranyitása), vagy az ismét felbukkanó geopolitikai konfliktusok emelhetők ki. Egyelőre ezek bekövetkezése nem tűnik valószínűnek, a piaci konszenzus alapján a várt normalizálódás következtében további áremelkedésre lehet számítani.
Összességében véleményem szerint jövőre, ha nem is lesz feltétlenül izgalommentes, de az ideinél jóval mérsékeltebb ingadozásokra lehet számítani az olajpiacon.