2020 vs. 2008

Az elmúlt hetek részvénypiaci zuhanását látva felmerül a kérdés, hogy mihez lehet hasonlítani a mostani piaci helyzetet. Magától adódik a válasz, hogy leginkább a 2008-as pénzügyi válsághoz, hiszen a zuhanás mértéke megközelíti az akkori szinteket. Sőt, március közepén még a tizenkét évvel ezelőtti mozgásokhoz képest is hevesebb csapkodást kellett megélnünk, hiszen a gazdasági élet globálisan nyomott padlóféket. Erre talán még sosem volt példa.

Nagyon fontos különbség ugyanakkor, hogy a mostani helyzet kiindulópontja egy egészségügyi krízis, és nem a pénzügyi rendszer krónikus betegsége, mint 2008-ban. Jelenleg ugyanis az emberek adják tovább egymásnak a betegséget és nem a bankok, rossz hitelek formájában (subprime hitelek, CDO – ismerősek még ezek a szavak?). Ez persze rossz hír, hiszen az emberi egészség a legfontosabb. Így gazdasági szempontból most a „sarki fűszerest” és a (még?) ott dolgozó embereket kell megsegíteni, és kevésbé a nagyvállalatokat.

Befektetői szemmel azt is látnunk kell ugyanakkor, hogy a – részben a 2008-as tapasztalatok alapján – a gazdasági döntéshozók nagyon gyorsan léptek: soha ilyen gyorsan, soha ilyen mértékben nem születtek meg a háztartásokat és a cégeket, végső soron a gazdasági visszaesést tompító lépések. Ráadásul történik mindez összehangoltan, mind földrajzilag, mind a gazdaságpolitika minden szegmensében, legyen az egy szociális program, vagy egy újabb jegybanki lépés. Erre 2008-ban hónapokat kellett várnunk.

Fontos különbség még, hogy éppen a 2008-as tapasztalatok alapján rengeteg szabályozói változás történt az elmúlt években: a bankokat feltőkésítették, az ebben a helyzetben fellépő likviditási problémákra is újabb szabályok születtek, és a pénzügyi rendszer összességében is erősebb kontroll alatt van most, mint volt 2008-ban.

A vírus még sokáig velünk marad. A megnyugtató megoldást közegészségügyileg valószínűleg csak az hozza el, ha a védőoltás tömegek számára is elérhető lesz majd, de erre legalább 2021-ig kell várnunk. A gazdasági mentőcsomagok kapcsán is még sok a nyitott kérdés. Ahogy azonban Ázsiában kezd újra beindulni az élet, és az európai országokban is lassulni kezd a fertőzés üteme, úgy a piacok is meglátják majd a fényt az alagút végén, ahogy ezt az elmúlt napok visszapattanása is jelzi.

A visszarendeződés nem lesz gyors, mert függeni fog attól, hogy milyen gyorsan sikerül a mostani szigorú intézkedéseket feloldani, és milyen hosszabban begyógyuló gazdasági sebek keletkeztek esetleg a mostani leállás kapcsán az egyes régiókban és szektorokban.

Továbbra is igaz marad azonban, hogy befektetőként az ésszerű kockázatvállalás mindig kifizetődik. Konkrétabban, infláció feletti hozamot mindennapi megtakarítóként tartósan csak a részvényekkel lehet elérni, így aki ilyet szeretne, annak most „olcsósítva” van lehetősége a részvénypiacok felé nyitni. Az elmúlt időszak persze megmutatta, hogy az árfolyamok időnként nagyot eshetnek, ezért ügyeljünk a diverzifikációra. Warren Buffett mondta, hogy amikor a dagály visszahúzódik, akkor derül ki, hogy ki úszik meztelenül. Lefordítva, a mostani helyzet nagyon sok céget állít próbatétel elé és lesznek olyanok, akik nem fogják túlélni. Ezért hacsak nem követünk egy-egy céget napi szinten, mindig olyan befektetési formát válasszunk, ahol ezek az egyedi cégkockázatok szét vannak porlasztva.