Az idei év szokatlanul rázósan indult a részvénypiacokon, a vezető indexek február közepéig zuhanórepülésben voltak, majd ismét hegymenetbe kapcsoltak, és április végén már újra a tavalyi záró szintek közelében álltak. Ha a világgazdasági alapfolyamatokat nézzük, az esést okozó félelmek egyértelműen eltúlzottak voltak. Az év eleji zuhanás mégis sok befektetőt megijesztett, és sokan az újabb válságról szóló, szenzációhajhász szalagcímek hatására hoztak rossz befektetési döntéseket. Nézzük meg, mit tanulhatunk ebből!
ne a napi hírek alapján cselekedjünk! Ha mindig az aktuális piaci mozgások alapján, érzelmi alapon döntünk megtakarításainkról, a legrosszabbkor fogunk be- és kiszállni. A piacok ugyanis általában akkor indulnak el felfelé, amikor már tetőzött a pesszimizmus, mindenki a teljes összeomlásról beszél. A tetőpont pedig jellemzően már közel van, ha az újságok címlapján is az virít, milyen jó befektetés részvényt venni.
tudjuk, mennyit bírunk! Hosszú távon egy kockázatosabb, több részvényt tartalmazó portfólió több hozamot nyújt, ennek azonban ára van: a nagyobb ingadozás. Tehát csak akkor tudunk ebből az összefüggésből profitálni, ha tartjuk az eredeti arányokat, és nem remeg meg a kezünk az éppen aktuális piaci folyamatok tükrében sem. Sok befektető sajnos pont az idei év elején, saját kárán tanulta meg, hogy a rövid távú veszteségeket nehezebben viseli, mint ahogy azt előzetesen gondolta. Egy óvatosabb szerkezetű portfóliónál sokkal kisebb rövid távú árfolyam-ingadozást kell tolerálnunk. Igaz, hogy a hosszú távú hozampotenciál is kisebb, azonban, ha óvatosabb típusú befektetők vagyunk, mégis ez lehet a jó megoldás, ha nem akarunk magunknak álmatlan éjszakákat okozni.
ismerjük befektetéseinket! Az egyik legnagyobb hiba, amelyet befektetőként elkövethetünk, ha olyan kockázatokat vállalunk, amelyek nem segítik megtakarítási céljainkat és nem passzolnak élethelyzetünkhöz és pénzügyi lehetőségeinkhez. Ha nem néztünk rá mostanában portfóliónkra, és nem tudjuk, melyik eszközosztály, befektetési termék hogyan viselkedik, most ez különösen aktuális kérdés.
legyen célportfóliónk! A hosszabb távra szóló befektetések aktív kezelésének fontos része, hogy rendszeresen mérlegeljük, az adott piaci helyzetben melyik fő eszközosztályból érdemes nagyobb, vagy esetleg kisebb arányban tartani. Viszont, ha nincs a portfóliónkban mindenből a megfelelő mértékben, nincs mihez képest alul-vagy felülsúlyozni sem! Ha azonban van célportfóliónk, és ahhoz hosszú távon ragaszkodni is tudunk, az rengeteg előnnyel jár. Egyrészt már az elején át kell gondolnunk, mekkora kockázatot vállalunk, és ez összhangban van-e a saját kockázatvállalási képességünkkel és megtakarítási céljainkkal. Másrészt hosszú távon az általunk még elfogadható ingadozás mellé a lehető legmagasabb várható hozam lehetőségét kapjuk.
rendszeresen nézzünk rá megtakarításainkra! A piaci mozgások jelentősen átrendezhetik portfóliónk szerkezetét: azok az eszközök, amelyek sokat emelkedtek, túlsúlyba kerülhetnek, míg a rosszul teljesítő eszközök aránya túlzottan lecsökkenhet, ha nem igazítjuk rendszeresen a célsúlyokhoz megtakarításaink szerkezetét. Mindez abban segít, hogy a portfóliónkat a befektetési céljainknak megfelelő kockázati szinten tartsuk, és javítsuk a hosszú távú hozamainkat, alkalmazkodva a piaci változásokhoz.
mindig csak előre nézzünk! A sikeres befektetés a jövőről, és sosem a múltról szól. Hajlamosak vagyunk az egyes befektetéseket a múltbeli teljesítmény alapján megítélni, ez azonban a legtöbb esetben rossz döntésekhez vezet. Minden esetben vizsgáljuk meg az adott eszközök jövőbeni kilátásait, és a portfóliónkban betöltött szerepét!
az ingadozó piaci környezet a hosszú távú befektetések természetes, még ha olykor nagyon is idegesítő velejárója. A legjobb módja, hogy sikeresen vészeljük át az év elején is látott viharokat, ha mindig hosszú távban gondolkodunk, olyan portfóliót alakítunk ki, amely megfelel kockázatviselő képességünknek és megtakarítási céljainknak, és ehhez ragaszkodunk, hiszen tudjuk, hosszú távon úgyis nekünk lesz igazunk.
Loading...