Ferrari, SABMiller, Potash, Waberer’s – mostanában IPO-któl és felvásárlási ajánlatoktól hangos a gazdasági sajtó. De mit üzen ez nekünk, részvényeseknek?
Vessünk csak egy pillantást az alábbi grafikonra!
Mit látunk? Azt, hogy a vállalatfelvásárlások és összeolvadások (M&A) és elsődleges részvénykibocsátások (IPO) volumene a 2007-es csúcsokat döntögeti. A menedzserek és a tulajdonosok, egyszóval a bennfentesek egyre aktívabbak: egyrészt a vállalatvezetőket hajtja az „állati ösztön”, hogy más cégeket felvásárolva, másokkal összeolvadva egyre nagyobb és nagyobb vállalatok első emberei legyenek. Ez tipikusan a magabiztosság jele: „az én cégem van annyira erős, a piaci helyzete annyira stabil, hogy másokat bekebelezzen.” És ez a hangulat könnyen átcsaphat túlzott optimizmusba, amikor már olyan prémiumokat fizetnek a cégekért, amit a fundamentumok nem támasztanak alá.
Hasonló a helyzet az IPO-knál, a tulajdonosok most érzik tömegével azt, hogy az évek-évtizedek óta építgetett cégüket piacra vigyék és részben, vagy egészben eladják, mivel a cég általuk becsült belső értékét a piac már hajlandó megfizetni. Magyarul a piac árazása szerintük már közel van a csúcsokhoz.
de mi következik ebből?
Nem azt akarom mondani, hogy itt a vég és innentől lefelé indulnak a piacok. Az ECB (Európai Központi Bank) és a BoJ (Bank of Japan) ugyanis például továbbra is önti a pénzt, illetve a Fed valószínűleg megint elhalasztja a kamatemelést a jövő évre. A tőzsdékre – legalábbis a fejlett piacokon – továbbra is áramlik be a tőke. A részvények pedig önmagukhoz képest nem, de a kötvényekhez képest még mindig olcsók, és összességében a befektetői hangulat is semleges. A felvásárlások és IPO-k felfutása ugyanakkor már azt jelzi, hogy a bennfentesek közel érzik a plafont, ami azért jelzésértékű.
Amit látunk, az az érett bikapiac: még alapvetően emelkedik, de már csak „csúsztatott kuplunggal”. És néha, amikor a hangulat elromlik, be-beszakad, mint ahogy azt tavaly októberben, vagy most, az elmúlt hetekben láttuk. Aztán visszakapaszkodik. Ilyenkor gyakori ki-és beszállásokkal, vagy ügyes részvénykiválasztással kihasználhatjuk az emelkedéseket.
De persze nem tudjuk, hogy a trend mikor fog megint letörni. Úgyhogy csak óvatosan!
Megjegyzés: A felvásárlásoknál a képet némileg árnyalja, hogy a szétvert szektorokban (olaj, bánya) jelenleg inkább a kényszer a mozgatóerő: az alacsony nyersanyagáraknál például az alacsonyabb kitermelési költségű vállalatok felvásárlásával menekülnek előre a cégek a túlélés érdekében. És az elmúlt hetekig még relatíve alacsony finanszírozási költségek is valamelyest felfelé torzítják az összvolument.
Loading...