a kárpit színe miatt autót venni?

Részvény alap vásárlásakor, egy-egy részvény alapján dönteni ugyanaz, mintha autóvásárlás előtt
csak a kárpit színe miatt vennénk meg a kiszemelt járművet.

Hogy fontos-e a kárpit? Természetesen igen!
A kárpit önmagában meghatározza az autó értékét, teljesítményét, tartósságát? Természetesen nem!

Rendszeresen visszatérő kérdés a befektetők körében, hogy pontosan mely cégek részvényei
szerepelnek egy adott részvény alapban, vagy vegyes alapban. A felvetésre természetesen mindig
meg van a válasz, ezek nyilvános, bárki számára elérhető információk.

A nagy kérdés azonban az, hogy ez tényleg fontos-e?

Vegyük például az egyik legismertebb fejlett piaci részvényindexet, az MSCI North Americát,
amelyben az USA és Kanada legértékesebb cégeit találhatjuk. Tegyük fel, hogy a világ legjobb
befektetésének mondjuk, a META részvényeit gondoljuk, mert arra számítunk, hogy a mesterséges
intelligencia térnyeréséből sokat profitál majd, és emiatt csak olyan alapba fektetnénk a pénzünket,
amelyikben ez megtalálható. Ha nincs benne, nem érdekel minket a lehetőség.

Szóval találunk egy észak-amerikai piacon befektető alapot (ami az MSCI North America index alapján
fektet be), és nagyon megörülünk, amikor megtudjuk, hogy tartalmaz META részvényeket is, rögtön
be is fektetjük a megtakarításunkat.
Telnek, múlnak a hetek, hónapok, látjuk, hogy a META emelkedik, már 20%-kal felértékelődött, határ
a csillagos ég. Amikor azonban megnézzük a saját befektetésünket, rájövünk, hogy ebből mi szinte
semmit sem látunk a hozamunkban. Elkeseredünk, és nem értjük miért.

A válasz azonban nem túl bonyolult.

Ha azért választottunk egy befektetési alapot, mert tudtuk azt, hogy abban több száz részvény
található, és ezáltal jelentősen csökkenthetjük a kockázatunkat (az egyedi részvénybefektetéshez
képest), akkor azt is tudnunk kell, hogy egy részvényalapban az egyes részvények súlya igen csekély.
Ha maradunk a példánknál, és az MCSI North America indexet nézzük, azt látjuk, hogy 688 különböző
részvényt tartalmaz, amelyből a META részvények az alapnak mindössze 2,23%-át adják (és még így is
benne van a 10 legnagyobb összetevőben!). Ha tehát a META kilő, és emelkedik mondjuk 20%-ot, az
a teljes alapra vonatkozóan kb. 0,4%-os növekedést jelent, ami lássuk be, nem túl jelentős.

Ha ugyanezt megnézzük egy olyan dinamikus vegyes alap konstrukcióban aminek legyen az 55%-a
részvénybefektetés, és összességében mondjuk 15%-a az amerikai piac, akkor egyértelműen látszik,
hogy az előző 0,4%-os növekedésünk jelentősen tovább csökken, mondhatjuk, hogy szinte kerekítési
különbözetté válik.

A tanácsom tehát, hogy ha befektetési alapban szeretnénk tartani a megtakarításainkat, akkor
lépjünk túl azon, hogy elemekre bontva, pontosan mit is tartalmaz, hiszen látjuk, nincs sok
jelentősége. Koncentráljunk inkább arra, hogy olyan alapot válasszunk, amely a számunkra
elfogadható kockázatvállalás mellett, a lehető legjobb hozampotenciált nyújtja. Törekedjünk
földrajzilag és szektorok szintjén is diverzifikálni, illetve ha tudunk, éljünk az időbeli
kockázatmegosztással is, vásároljunk rendszeresen, havonta részvényalapokat.