Feltűnt már, hogy a csapból is a fenntarthatóság folyik? Befektetőként kikerülhetjük, hogy a témával foglalkozzunk? Nem igazán.
A meghatározó portálokon böngészve (akár hazai akár külföldi) azt látom, hogy napi szinten jelenik meg több cikk a fenntarthatóságról és az ehhez kapcsolódó befektetésekről. Míg korábban csak havi 1-2 írás foglalkozott ezzel, addig az elmúlt 1 évben egyre gyorsuló ütemben nőtt a számuk, ami elgondolkodtatott. Azon tűnődtem, hogy ez vajon mitől van így? Két lehetőség jutott eszembe. Vagy tényleg ekkora már a baj a Földön, hogy az utolsó órában vagyunk a változtatással, vagy az embereket kezdte el jobban érdekelni a jövőjük és ezt kiszolgálandó születnek a témában újabb és újabb cikkek. Bármelyik is igaz -vagy mindkettő-, eljutottunk oda, hogy nem kikerülhető a téma és minden bizonnyal egyre több figyelmet fog kapni a jövőben is.
miért fontos ez befektetőként?
Az EU-ban idén elfogadott klímatörvény alapján a Green Deal (Zöld megállapodás) célkitűzései és intézkedései egyértelműen fel fogják gyorsítani az éghajlati tudatosságot mind a magánszemélyeknél, mind a cégeknél és természetesen a kormányoknál sem lehet ez másként. Ez viszont azt is jelenti, hogy az új irány minden befektetési portfólióra hatással lesz, minden befektetés elkezd „kizöldülni” előbb-utóbb. Ma még különbséget teszünk a fenntartható és a hagyományos befektetési alapok között, de végül a fenntarthatósági kritériumok (ESG) megállíthatatlanul átszűrődnek a teljes alap palettára.
Az viszont már ma is látszik, hogy évről évre egyre több befektető választja a fenntartható alapokat (egyes becslések szerint 5 éven belül minden új befektetés 30%-ka fog ide áramlani) és ez a vállalatokat is arra ösztönzi, hogy az ESG szempontok alapján jobban teljesítsenek. Ha nem így tesznek, fennáll annak a veszélye, hogy végül nem tudnak elegendő finanszírozást szerezni.
a részvények valódi értéke
Az előző gondolatmenet alapján látható, hogy kétségtelenül az a vállalat lesz hosszabb távon is nyereséges, aki könnyebben értékesíti a termékeit, szolgáltatásait (hiszen a fogyasztó is a fenntarthatóságot priorizálja), akibe többen szeretnének fektetni és így alacsonyabb költségen tudja finanszírozni magát. Ez a részvény árfolyamokban is meg fog jelenni.
A részvényeknek azonban van még egy értékük, ami pénzben nem kifejezhető. Ez pedig a részvénytulajdonos joga a vállalat döntéseinek az alakításában.
Ide kapcsolódik, hogy nemrég létrejött a Climate Action 100+ elnevezésű globális kötelezettségvállalás, amelynek célja, hogy felhívja a vállalatok figyelmét az éghajlatváltozásra és a CO2-kibocsátás korlátozásában játszott szerepükre. Ez lehetővé teszi a csatlakozott alapkezelők részére is, hogy közvetlenül ösztönözzék a vállalatokat a fejlesztésekre.
A vállalatokkal folytatott párbeszéd mellett, a fenntarthatóságot támogató intézményi befektetők aktív részvénytulajdonlással is igyekeznek a cégeket a helyes irányba terelni. Ők a befektetőik nevében befektetett pénzeket arra használják, hogy aktívan gyakorolják a szavazati jogokat azokban a vállalatokban, amelyekbe befektetnek.
A párbeszéd és a szavazati jogok gyakorlása két egymást erősítő eszköz és szerencsére Magyarországon is találhatunk olyan nyugat-európai alapkezelőt aki ezekre kiemelten figyel, nem is kell túl messze keresgélni. Összegezve, a Green Deal világossá tette mindenki számára, hogy a változtatáshoz szükséges lendület megvan és a döntések megszületnek. A fenntarthatóság pedig ezáltal strukturális trenddé vált, amely már nem kikerülhető, nem lehet legyinteni rá.
Akinek fontos, hogy a befektetései tényleg értékállók és jövedelmezők legyenek hosszú távon is, annak ez az irány az egyetlen lehetőség, érdemes minél előbb újra gondolni az eddigi portfóliót és ha szükséges, átalakítani fenntarthatóvá.
Loading...