Már az Apple is a robotikába fektet az állami papírok mellett. Egy új világtrend küszöbén állunk?
Múltkori ígéretemhez hűen jelentkezem az állami alapok folytatásával. Aki esetleg nem emlékszik a cikk fő mondanivalójára, vagy pusztán lemaradt róla, az alábbi linkre kattintva elolvashatja: https://trendmonitor.hu/tovabb-robog-a-norveg-allami-alap/
Ezúttal élnék az egyik kedves ismerősöm kedvelt mondásával, miszerint „egy kicsit több komolyságot kérek”. Ez pedig nagyon is indokolt esetünkben, hiszen a jövő generációjának nyugdíjáról vagy éppen szociális ellátásáról van szó, illetve egy újabb technológiai forradalom eljöveteléről. Utóbbi kérdéskör valószínűleg kevesek fejében fordul meg, amikor arról értesül, hogy közel-keleti olajhatalmak mire is költik el az olajvagyonból származó dollár milliárdjaik egy részét.
Körülbelül egy éve olvastam arról, hogy a szaúdi állami vagyonalap és a japán SoftBank 100 milliárd dollár értékű technológiai alapot hozna létre, amivel a világ legnagyobb magántőke befektetési alapja jönne létre. Kíváncsi voltam, hogy áll a projekt, így rákerestem az interneten. Nos, azóta az Abu Dahabiban működő Mubadala Investment és az Apple is beszállt a projektbe, utóbbi 15 milliárd dollárral. Az alap kezelt vagyona ennek köszönhetően 93 milliárd dollárt tesz ki jelenleg. Egy szóval van még hely az érdeklődök számára, de lassan záródnak a kapuk. Az alap fő befektetési profilja pedig a mesterséges intelligencia és a robotika lett.
Ezzel a lépéssel pedig elérkeztünk egy másik aktuális témához is. Mégpedig a robotika-munkaerő kereslet-alapjövedelem háromszöghöz. Napjainkban, egyes iparágakban egyre könnyebb bizonyos munkafolyamatokat kiváltani robotokkal, aminek az a következménye, hogy az ott dolgozókra már nincs, vagy kisebb mértékben van csak szükség. Remélem, hogy a technológiát értő, üzemeltetni tudó munkaerőre ezzel szemben egyre nagyobb kereslet mutatkozik, ráadásul a nagyobb hozzáadott értéket képviselő iparágak GDP növekedési ütemre gyakorolt hatása kimutathatóan nagyobb. Én személy szerint azt az álláspontot képviselem, hogy az eredője nem feltétlen negatív ennek a trendnek, de azt a vonalat sem utasítanám el, hogy idővel szükség lehet az alapjövedelem bevezetésére.
A kör pedig itt némileg bezárul, ugyanis ezt valamilyen forrásból a kormányoknak biztosítani kell majd. Az előbb említett befektetések magas hozampotenciálja miatt a technológiai alapok pedig erre képesek lehetnek. Persze itt is nagyon fontos a diverzifikáció, hiszen a még gyerekcipőben járó vállalatok közül nem mindenki ér a végén révbe, akik forráshoz jutottak. A szaúdi állami alap indíttatása mögött is diverzifikációs okok húzódtak, hiszen az alacsony olajárak miatt kieső állami bevételeket valamivel pótolni kellett. Ráadásul a befektetések egy részéből Szaúd-Arábiába is jut, amivel nagyban támogatják az új munkahelyek létrehozását és az adókon keresztül az államkasszát is.
Mivel még csak a trend elején járunk, így nehéz megmondani, hogy mi lesz a végkifejlet, de azt biztosan ki merem jelenteni, hogy én szívesen fektetnék egy ilyen alapba, mert hiszek a technológiai fejlődésben és nem szeretnék úgy járni, mint Ronald Wayne. Ő Steve Jobs és Steve Wozniak mellett az Apple „harmadik alapítója” volt 10%-os részesedéssel, amit két héttel a cég megalapítása után 800 dollárért eladott Jobsnak és Wozniaknak, mert nem akart saját vagyonával felelni egy hitelfelvételért. Ma ez a 10%-os tulajdonrész közel 85 milliárd dollárt érne.
Loading...