A klímaváltozás mellett a víz, mint befektetési téma is egyre többször kerül az érdeklődés középpontjába. Az éghajlatváltozás következtében szélsőségesebb időjárási viszonyokkal kell megküzdenünk. Ezek gyakran árvizekhez, illetve vízhiányokhoz is vezethetnek.
A Földön elérhető ivóvíz kevés és ráadásul nem egyenletesen oszlik el
A Föld felszínének 70%-a víz, de csak 1%-a használható ivóvízként. A víz ráadásul nagyon egyenetlenül oszlik el. Négy ország – Brazília, Oroszország, Kanada és az Egyesült Államok – a világ lakosságának 10%-át reprezentálja, de vízkészleteinek csaknem 40%-át birtokolja. Ezzel szemben Kínában és Indiában a világ népességének több mint 30%-a él, de a Föld vízkészleteknek mindösszesen 10%-át birtokolják.
Ugyanakkor a vízfogyasztásunk magas és egyre gyorsabban növekszik. A globális vízfogyasztás 70%-át a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használják fel; az ipar a fogyasztás 20%-ért felelős, míg a fennmaradó 10% kerül a háztartások vízcsapjaiba. Európában átlagosan több mint 100 liter vizet fogyasztunk el naponta.
Növekszik a víz iránti kereslet
Egyre többen élünk a Földön, ami azt is jelenti, hogy többen fogyasztunk vizet. Az előrejelzések szerint a világ népessége 2050-re körülbelül kétmilliárd fővel, közel 10 milliárdra fog növekedni.
Ráadásul a vízfogyasztás kétszer olyan gyorsan növekszik, mint a népességnövekedés, mert az életszínvonalunk is emelkedik. Ez különösen fontos tényező az olyan feltörekvő országokban, mint India és Kína. Egyre több háztartás fér hozzá az alapvető kényelemhez, például zuhanyzóhoz, WC -hez, mosógéphez stb. És akkor még nem beszéltünk az okostelefonokról, LCD tévék és további olyan „új” termékekről, amelyek előállításához extra sok vízre van szükség.
A vízkészleteink folyamatosan csökkenek
A városiasodás és az erdők területének csökkenése veszélyezteti a talajvíz utánpótlás ökoszisztémáját, ami a globális felmelegedéssel és az intenzív felhasználással a vízkészleteink kimerüléséhez vezethetnek.
A szennyezés veszélyezteti a természetes vízforrásokat. A szennyvizek mindösszesen 20% át kezelik, tisztítják globálisan, a fennmaradó 80% tisztítás nélkül kerül a természetes vizeinkbe.
A vízvezeték infrastruktúra fenntartása, karbantartása komoly költségekkel jár. A múltban ezek nagy részét elhanyagolták. Az elhanyagolt vízvezeték rendszer következtében az USA-ban naponta 23 milliárd liter ívóvizet „veszítenek” el.
A kínálat és a kereslet közötti szakadék áthidalásához nemcsak fenntarthatóbb vízfelhasználásra lenne szükség, hanem újabb befektetésekre is.
Az éghajlatváltozás következtében szélsőségesebb időjárási viszonyokkal kell megküzdenünk. Az aszályos időszakok áthidalása- és a heves esőzések idején az áradások ellensúlyozása érdekében további beruházásokra van szükség a víz tárolására, például puffer- és várómedencékre, beszivárgó kutakra és ciszternákra.
A McKinsey kutatása szerint nem kevesebb, mint 11 700 milliárd USD értékű infrastrukturális beruházásokra lesz szükség annak érdekében, hogy 2030-ra kielégítsük a vízigényeinket.
Az ivóvízhiány megszűntetése és az infrastruktúra fenntartásának és bővítésének szükségessége, stabil bevételnövekedést eredményeznek a vízszolgáltató közmű társaságok számára.
A vízszolgáltató és vízi közmű infrastruktúra kiépítéséért felelős vállalatok P/E mutatója jellemzően magasabb, mint a piaci átlag. Ez a prémium akkor indokolt, ha a jövőben gyorsabb növekedésre lehet számítani. A koronaválság óta azonban ez a prémium szinte megszűnt. Most, hogy a gazdaságok kilábalnak a koronaválságból és az állami beruházások utat keresnek az új infrastrukturális projektekhez, a vízszolgáltató társaságok profitálhatnak ebből.
A „kék” aranyba, a vízbe ugyan közvetlenül nem fektethetünk, de fektethetünk azon cégekbe, akik a vízbázisok, az infrastruktúra fejlesztésén dolgoznak. Lehet, hogy ők lesznek az elkövetkező időszak nyertesei.
Loading...