befektetésekkel a fenntarthatóságért

Hogyan járulhatnak hozzá a befektetéseink egy fenntarthatóbb világhoz?

Az már szinte közhelynek számít, hogy a jelenlegi életformánk és fogyasztásunk hosszabb távon nem fenntartható. Egyre gyorsuló ütemben éljük fel Földünk erőforrásait és eközben romboljuk a természetes életterünket is. Ennek a folyamatnak a legszembetűnőbb példája a klímaváltozás, aminek a megfigyelhető jelenségei szinte mindennap bekopogtatnak az ablakunkon. Ez ellen már most azonnal tennünk kell lépéseket.

Ki tegye meg a szükséges lépéseket?

A társadalmak ebben ez esetben is elsősorban a politikusoktól várják a szükséges lépéseket, akik globális szinten, a különböző megállapodások (kyotoi, párizsi megállapodások) keretében, nem túl sietősen, önkéntes alapon már megtették az első lépéseket. Az államok vállalásaival összhangban a kormányok és parlamentek tiltásokkal és ösztönzőkkel igyekeznek rávenni a gazdasági élet szereplőit, a vállalatokat, a lakosságot, hogy a mindennapos tevékenységük során legyenek tekintettel a fenntarthatósági szempontokra is. Például lakóházak szigetelésének, napelemek telepítésének támogatása, szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, vagy bizonyos célzott adóterhek alkalmazása stb.

Úgy tűnik, hogy mindezek a lépések nem elegendőek ahhoz, hogy belátható időn belül elérjük a fenntarthatósági célkitűzéseinket, ezért az Európai Parlament szintet váltott és a jogalkotási tevékenysége keretében a befektetések területén is megjeleníti a fenntarthatósági szempontokat.

Hogyan lehetséges ez?

Amikor a befeketésekről gondolkodunk, akkor jellemzően az elérhető hozamban és a vállalt kockázatban gondolkodtunk eddig. Az új szabályozás egy újabb dimenziót vezet be a befektetések területén. 2021. március 10. után minden befektetési terméknek, amit az EU jogszabályok alapján bocsátanak ki, a hozam/kockázati profil mellett meg kell jelenítenie a fenntarthatósági szempontokat is, vagyis azt hogy a befektetési döntéshozatal során mennyiben figyelnek oda a fenntarthatósági szempontokra.

Lesznek olyan befektetési termékek, amik azt deklarálják, hogy a döntéshozataluk során nem veszik figyelembe a fenntarthatósági szempontokat.

A befektetési termékek egy másik csoportja fenntarthatósági szempontok alapul vételével, kizár egyes befektetéseket a portfóliójából és egy előre megadott szempont rendszer alapján (ESG: E-Enviroment –környezeti, S-social- társadalmi, G-governance – irányítási) befektetési célpontként jelöli meg a fenntarthatósági szempontból jól teljesítő cégeket. Ez a termékcsoport már sokkal jobban figyel a fenntarthatóságra, nevezhetjük őket akár „világos zöld” termékeknek is.

Végül említsük meg az alapok egy olyan csoportját is, mely az elérendő hozamok mellett a fenntarthatósági szempontokat is kiemelt fontossággal kezeli, azaz befektetésével valamilyen előre meghirdetett fenntarthatósági célt fogalmaz meg és annak előmozdításán munkálkodik. Ilyen cél lehet például az alternatív energia (azaz nem a szénhidrogének elégetéséből nyert energia) szektor részvényeiben történő befektetés. Ezeket nevezhetjük akár „sötét zöld” befektetési termékeknek is, hiszen az előző csoporthoz képest kiemelten kezelik a fenntarthatósági szempontokat.

Március 10-től indul az új rendszer. Minden befektetési terméknek színt kell vallania, hogy a fenntarthatóság szempontjából ő milyen szerepet szeretne betölteni. A legfontosabb változás, hogy fenntarthatóság ügyében a legnagyobb átláthatóságot (transzparenciát) kell biztosítani. Nekünk, befektetőknek pedig meg kell ismerkednünk a fogalmakkal, észre kell vennünk a különbségeket és a hozam/kockázat mellett a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe kell vennünk a befektetésükről való döntéseink során!