Az amerikai kötvényhozamok emelkedése a teljes befektetési piacon érezteti hatását. Nézzük meg, miért!
Az amerikai tízéves állampapír hozamok tavaly év végén még 1,5%-on álltak, most pedig már a 3%-os szintet közelítik. A folyamatok mögött elsősorban az emelkedő infláció, az erre adott jegybanki válaszok, illetve a romló gazdasági növekedési kilátások állnak.
A nagyon gyors hozamemelkedés az egész világon érezteti hatásait. Az amerikai kötvényhozamok ugyanis kiindulópontként szolgálnak szinte a teljes befektetési univerzum számára: meghatározzák többek között rengeteg hiteltermék kamatozását, a kockázatmentes hozamot jelentik a legtöbb árazási képletben, illetve igazodási pontként szolgálnak a többi ország hozamszintjei számára is.
A részvénypiacon azok a szektorok szenvednek leginkább a hozamok emelkedésétől, ahol nagyon nagy jövőbeli növekedés volt beárazva, hiszen az emelkedő kockázatmentes hozamszint drasztikusan csökkenti a jövőbeli növekedés jelenértékét. Ilyen tipikusan az elmúlt évek sztárjának számító, az alacsony hozamkörnyezetből profitáló technológiai szektor, ahol a befektetők gyorsan beárazták az új viszonyokat: az idei évben az amerikai teljes részvénypiac 7% körüli mínuszban áll, míg a technológiai szegmens papírjai 14%-ot veszítettek értékükből. Ezzel szemben a defenzívebb, a gazdasági ciklusoktól és a kamatkörnyezettől kevésbé függő szektorok felülteljesítők lehetnek az emelkedő hozamkörnyezetben. Ilyen lehet például az egészségügyi szegmens, amely az amerikai részvénypiacon az idei évben eddig mindössze 2%-os eséssel megúszta a bizonytalan tőzsdei hangulatot.
Az amerikai hozamok emelkedése természetesen a globális kötvénypiacra is komoly hatással van, főleg a feltörekvő piaci eszközök teljesítenek ilyenkor gyengébben. Az emelkedő amerikai kamatkörnyezet ugyanis jellemzően csökkenti a feltörekvő régiókba érkező tőkebeáramlást, gyengítheti a feltörekvő országok devizáit és ronthatja a gazdasági növekedési kilátásokat.
A hazai kötvénypiacon is a fenti trendbe illeszkedő folyamatokat láthattunk: a magyar tízéves kötvényhozamok tavaly nyáron még 3% alatt álltak, jelenleg pedig már 6,5% felett tartózkodnak. Azok a befektetők tehát, akik hosszabb futamidejű kötvényekben (fontos, hogy itt nem a rögzített kamatozású, lakossági állampapírokra gondolunk) tartották megtakarításaikat, jelentős árfolyamesést szenvedtek el, hiszen a kötvények esetében a hozam és az árfolyam ellentétesen mozog.
Ha az itthoni kötvénypiacot nézzük, a hozamemelkedés nagyobb részén már valószínűleg túljutottunk, azonban a magas inflációs környezet és a geopolitikai kockázatok miatt lehet még tér a további hozamemelkedésre. Ezért a jelentősen megnőtt hozamok ellenére még nem árt az óvatosság a hosszabb lejáratú kötvényekkel szemben, hiszen ezek árfolyama sokkal érzékenyebben reagál még a kisebb hozamemelkedésekre is. Ezzel szemben a szintén nagy hozamemelkedést maga mögött tudó rövid lejáratú hazai kötvényekben, vagy az ilyeneket tartó befektetési alapokban már lehet fantázia, főleg az amúgy is a számlákon parkoló, nem befektetett pénzek számára. A rövidebb lejáratú kötvények árfolyama ugyanis kevésbé érzékeny a további hozamemelkedésre, és az elmúlt évek rekord-alacsony hozamai után előre tekintve már értelmezhető hozampotenciált nyújthatnak.
Fontos tehát, hogy az emelkedő hozamkörnyezetben újrahangoljuk befektetéseinket, azonban a fő szabály most sem változott. Ahhoz, hogy infláció feletti reálhozamot tudjunk elérni, továbbra is egy hosszútávra szóló, jól összeállított portfólióra van szükségünk, amely kockázatosabb, de nagyobb hozampotenciálú eszközöket is tartalmaz a megfelelő arányban.
3,91 (22 szavazat)
Loading...