Részvény alap vásárláskor, egy-egy részvény alapján dönteni ugyanaz, mintha autóvásárlás előtt egy bizonyos csavar miatt vennénk meg, a kiszemelt járművet.
Hogy fontos-e a csavar? Természetesen igen!
Egy csavar önmagában meghatározza az autó teljesítményét? Természetesen nem!
Rendszeresen visszatérő kérdés a befektetők körében, hogy pontosan mely cégek részvényei szerepelnek egy adott részvény alapban, vagy vegyes alapban. A felvetésre természetesen mindig meg van a válasz, ezek nyilvános, bárki számára elérhető információk.
A nagy kérdés azonban az, hogy ez tényleg fontos-e?
Vegyük például az egyik legismertebb fejlett piaci részvényindexet, az MSCI North Americát, amelyben az USA és Kanada legértékesebb cégeit találhatjuk. Tegyük fel, hogy a világ legjobb befektetésének mondjuk, a Tesla részvényeit gondoljuk és csak olyan alapba fektetnénk a pénzünket, amelyikben ez megtalálható. Ha nincs benne, nem érdekel minket a lehetőség.
Szóval találunk egy észak-amerikai piacon befektető alapot (ami az MSCI North America index alapján fektet be) és nagyon megörülünk, amikor megtudjuk, hogy tartalmaz Tesla részvényeket is, így rögtön be is fektetjük a megtakarításunkat.
Telnek – múlnak a hetek, hónapok, látjuk, hogy a Tesla emelkedik, már 20%-kal felértékelődött, határ a csillagos ég. Amikor azonban megnézzük a saját befektetésünket, rájövünk, hogy ebből mi szinte semmit sem látunk a hozamunkban. Elkeseredünk, és nem értjük.
A válasz azonban nem túl bonyolult.
Ha azért választottunk egy befektetési alapot, mert tudtuk azt, hogy abban több száz részvény található- és ezáltal jelentősen csökkenthetjük a kockázatunkat (az egyedi részvénybefektetéshez képest), akkor azt is tudnunk kell, hogy egy részvényalapban az egyes részvények súlya igen csekély.
Ha maradunk a példánknál, és az MCSI North America indexet nézzük, azt látjuk, hogy 710 különböző részvényt tartalmaz, amelyből a Tesla részvények az alapnak mindössze 1,3%-át adják (és még így is benne van a 10 legnagyobb összetevőben!). Ha tehát a Tesla kilő, és emelkedik mondjuk 20%-ot, az a teljes alapra vonatkozóan kb. 0,2%-os növekedést jelent, ami lássuk be, nem túl jelentős.
Ha ugyanezt megnézzük egy olyan dinamikus vegyes alap konstrukcióban aminek legyen az 55%-a részvénybefektetés és összességében mondjuk 15%-a az amerikai piac, akkor egyértelműen látszik, hogy az előző 0,2%-os növekedésünk jelentősen tovább csökken, mondhatjuk, hogy szinte kerekítési különbözetté válik.
A tanácsom tehát, hogy ha befektetési alapban szeretnénk tartani a megtakarításainkat, akkor nézzünk túl azon, hogy elemekre bontva, pontosan mit is tartalmaz, hiszen látjuk, hogy nincs sok jelentősége.
Koncentráljunk inkább arra, hogy olyan alapot válasszunk, amely a számunkra elfogadható kockázatvállalás mellett, a lehető legjobb hozampotenciált nyújtja. Törekedjünk földrajzilag és szektorok szintjén is diverzifikálni, illetve ha tudunk, éljünk az időbeli kockázatmegosztással is, vásároljunk rendszeresen, havonta részvényalapokat.
Loading...