A 2017-es évben kiemelkedően teljesítettek a közép-európai régió gazdaságai, és a tőzsdemutatók novemberi állása alapján 15-30% hozamot lehetett elérni. Kérdés, hogy a túlhevülés közeli állapotban lévő országok tőzsdei vállalatai vajon továbbra is vonzó befektetési célpontok-e még, vagy már közel vagyunk a csúcshoz?
A legfrissebb adatok alapján a harmadik negyedévben megtartották az év során tapasztalt magas növekedési ütemet a régiós országok (cseh, lengyel, magyar, román), GDP arányosan súlyozva 5% körüli bővülés jellemezte Közép-Európát. Minden gazdaság a saját potenciális növekedése felett teljesített, ezek közül is kiemelkedett a román 8,8%-os (év/év) adat. A mögöttes tényezők meglehetősen hasonlóak: a belső kereslet nagyon erős az alacsony munkanélküliség és az erős bérnövekedés miatt, a beruházásosok mögött pedig ott vannak az EU-s források és vállalati szektor is. Emellett az eurózóna várakozások feletti konjunktúrája pedig jelentősen segíti az exportban erős hazai és szomszédos országok gazdaságát.
Ebben a kedvező környezetben a vállalati szektor is az előzetes előrejelzések felett teljesített. A 2017-es elemzői eredménykonszenzus dinamikusan bővült év eleje óta, a régióban a magyar piacon 30% feletti javulás látható, de a lengyel piacot is alulbecsülték az elemzők, és már 25%-kal emelték várakozásaikat.
A tőzsdei árfolyamokat a javuló eredményesség mellett a kockázatvállalási kedv is felfelé húzta a befektetők részéről, hiszen az 1-2%-os hosszú kötvényhozamok mellett értelemszerűen nagyobb a hajlandóság részvényben kockáztatni, és ez hatványozottan igaz a magas osztalékhozamon (5-7%) forgó egyes régiós papírokra.
Ilyen kiváló év után sem mondhatjuk azt, hogy drágák lennének a régiós részvénypiacok. Ha összehasonlítjuk az (árfolyam/egy részvényre jutó profit) árazási szinteket, akkor szinte mindenki az hosszú távú átlag közelében tartózkodik, a feltörekvő piacokhoz képest viszont 10%-os diszkonttal forognak a tőzsdék. Van még tehát tér az emelkedésre.
Ami azonban óvatosságra int, hogy minden vállalat szembesül a feszes munkaerőpiaci helyzettel, ami egyrészt jelentős bérnövelésre kényszeríti a cégeket, emellett viszont a növekedési lehetőségeket is egyre inkább korlátozza. Mindeközben alig látható az infláció a régióban, tehát az árakban az erős verseny miatt nehéz érvényesíteni a költségnövekedést, így a működési és profit marzsok érdemi javulására nem számíthatunk.
Véleményem szerint a feltörekvő piacok árazásához való felzárkózás könnyen elképzelhető, viszont ahogy a fák sem nőnek az égig, úgy a régiós vállalatok eredményének javulása is visszafogottabb lehet a következő években. Az alternatívák hiányában (nullához közeli betéti és kötvényhozamok) az egyetlen tőkepiaci eszköz, amitől reálhozamot várhatunk a következő 12 hónapban az továbbra is a részvénybefektetés, ráadásul az egyik legvonzóbb a mi régiónk.
Loading...