A kockázatot általában negatív felhanggal emlegetjük, a befektetéseknél azonban a barátunk lehet, ha okosan bánunk vele.
Amikor befektetéseinkről döntünk, az alábbi fő kérdéseket kell tisztáznunk magunkban:
- mekkora a hozamelvárásunk
- mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak ezért elviselni
- milyen időtávban gondolkodunk
- a befektetési döntés nem megy-e szembe az élethelyzetünkkel
Az első kettő kérdés szorosan összekapcsolódik, a kapocs a kockázat maga. Közhely, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a befektetések világában csak akkor érhetünk el magasabb hozamot, ha ehhez nagyobb kockázatot is vállalunk. De hogyan is kell ezt okosan csinálni?
A kockázatot az adott befektetési eszköz árfolyamának várható ingadozása jelenti, amellyel arányosan nő az adott terméktől elvárható hozam. Nem mindegy tehát, hogy egy adott hozamot milyen kockázatú befektetéssel érünk el. A kockázatarányos hozam egyik legnépszerűbb mutatószáma az úgynevezett Sharpe-mutató, amely például különböző befektetési alapok teljesítményének összehasonlításában jelenthet segítséget. Minél nagyobb a mutató értéke, annál nagyobb többlethozamot tud felmutatni az alap a kockázatmentes hozamszint felett, egységnyi kockázati szintre vetítve.
Hiába ért el például az elmúlt három évben egy kiegyensúlyozott (túlnyomórészt kötvényeket, kisebb részben részvényeket tartalmazó) vegyes alap és egy tiszta részvény alap is évesített 5% körüli hozamot, a jóval kisebb árfolyamingadozású – és így jóval magasabb Sharpe-mutatójú – vegyes alaptól a vizsgált időtávon ez sokkal jobb teljesítmény.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a vegyes alapok mindenki számára jobb választást jelentenek, mint egy részvényalap. Egy részvényalappal rövid idő alatt is lehet sokat keresni, és hosszabb távon is magasabb a hozampotenciálja, ezért azonban sokkal nagyobb kockázatot (ingadozást) kell vállalni, és sokkal jobban kell figyelni a piaci időzítésre is, ami nem mindenkinek komfortos.
A legfontosabb, hogy az elért, illetve a vágyott hozamokat soha ne önmagukban, hanem az értük vállalt kockázatokkal együtt értékeljük. Ezzel megkímélhetjük magunkat a túlzott és felesleges kockázatvállalástól és az ebből fakadó rossz befektetési döntésektől.