„Úgysem lesz nyugdíjam, ha megérem egyáltalán a nyugdíjaskort” – mondta nekem a 25 éves lányom, aki már két éve dolgozik és rendelkezik saját jövedelemmel amikor arról érdeklődtem nála, hogy miképpen készül a nyugdíjaséveire. “minek megtakarítani ha az állam úgyis elveszi” – ez egy másik sokat ismételgetett szöveg arra, hogy miért ne tegyek félre pénzt.
Pedig, ha korán elkezdünk nyugdíjunkra takarékoskodni, akkor akár kis összeg félretételével jelentős megtakarítást halmozhatunk fel, ráadásul adóvisszatérítéssel az állam is támogatja a nyugdíjcélú megtakarításokat. Több évtizedes tőkepiaci tapasztalat mondatja ezt velem, de a fiatalok erről mit sem tudnak, ők jellemzően – tisztelet a kivételnek – a mának élnek és nem gondolnak arra, hogy egyszer ők is nyugdíjasok lesznek.
Elmondtam a fenti érveimet a lányomnak, amelyek sorra lepattantak róla. Nem és nem. Nincs pénzem és nincs is értelme megtakarítani – ismételgette.
Az évek elteltével (10-20-30 év múlva) azért valószínűleg fogékonyabb lesz erre, de akkor már sokkal többet kell havonta/évente félretenni, hogy megfelelő nagyságú megtakarítása legyen a nyugdíjaskor kezdetére. Úgy éreztem ekkor, hogy az állami ösztönzők mellett “többlet” ösztönzővel kell előjönnöm és alábbi javaslatot tettem neki:
„Ha nyitsz egy nyugdíj előtakarékossági számlát akkor minden évben utalok rá egy összeget és az adójóváírást az általad befizetett személyi jövedelemadóból Te igényelheted vissza a számládra és ezzel létrehozhatsz magadnak egy személyes nyugdíjalapot.”
Az ajánlatom kedvező fogadtatásra talált. Naná ki ne szeretne csak úgy pénzt kapni egy saját nevére szóló számlára és a befizetett adójából a befektetett összeg 20%-át visszaigényelni?
Egy héten belül megnyitotta a számlát és a számlanyitástól az sem tántorította el a lányomat, hogy a nyitáshoz szükséges első befizetést 5000 Ft a saját pénzéből kellett megtennie. Az első 5000 Ft-ot mégiscsak ő fizette be. 🙂
Ezzel a lányom a legfontosabb első lépést megtette, a hosszú távú megtakarítások irányába, némi szülő “áldozatvállalással”. A szemében egy nevére szóló számlán évente beérkező több százezres összeg jelent meg. Ez volt számára az extra motiváció a számlanyitáshoz és a hosszútávú megtakarítások elindításához, persze a pénzből a nyugdíjaskora előtt nem fog tudni pénzt felvenni, viszont időben elkezdte megalapozni a majdani nyugdíját.
Tanulság:
- A szülő – ha tudja – segítheti gyerekét egy kis “extra” ösztönzővel elindítani a nyugdíjcélú megtakarítások irányába.
- A gyerek nevére szóló számla, amire évente érkezik összeg már nem egy elméleti lehetőség, hanem egy valós megtakarítási opció.
- Megtanulta, hogy a befizetett személyi jövedelemadójából maga is tudja gyarapítani a befektetéseit.
Arról, hogy mekkora összeg gyűlhet össze 40 év alatt, illetve hogyan fektette be a pénzt későbbi bejegyzéseimben fogom megírni.