Tegnapi döntésével az MNB leheletnyit szigorított csak a monetáris kondíciókon, és hosszabb távon is a laza kamatpolitika mellett tette le a garast. Ezzel kinyitotta az ajtót a forintgyengülés előtt.
Miután az MNB által figyelt inflációs mutatók mostanra elérték a kitűzött, 3%-os célt, tegnap a jegybank óvatos lépést tett a szigorítás felé: 10 bázisponttal -0,05%-ra emelte a kamatfolyosó alját, amin a kereskedelmi bankok betétet helyezhetnek el a jegybanknál, illetve 400-600 milliárd forintos likviditásbővítő FX-swap programját is szűkíti 100 mrd forinttal. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy nem egy kamatemelési ciklus kezdetéről van szó, és a mostani a monetáris politika továbbra is támogató marad. Ennek keretében – a már zajló 1000 milliárdos KKV-hitelprogram mellett – elindítják a hasonló csoportot megcélzó vállalati kötvényprogramot.
Fordítsuk ezt át a forint-árfolyamra!
Marad tehát a nagyon laza kamatpolitika, ami a forintot továbbra is érzékennyé teszi minden külső elbizonytalanodásra. Legyen az egy Brexit, vámháború vagy bármilyen elbizonytalanodás a feltörekvő piacokkal kapcsolatban (Törökország, Oroszország, stb.). Emellett a mostani, gyenge globális környezet ellensúlyozására a magyar gazdaságpolitikának nincs nagyon más eszköze, mint a forintgyengülés: a jelenlegi dübörgő növekedés ellenére a költségvetési hiány idén -2-2,5% lehet, tehát a -3%-os brüsszeli limitet figyelembe véve itt nincs tér érdemi lazításra. A kamatokat a nulla közeli szintekről se lehet már lejjebb tolni.
Az ország külső finanszírozási képessége (folyó fizetési egyenleg és tőkemérleg, EU-s pénzekkel együtt) ugyan pluszban marad, de ez önmagában még kevés a forint erejéhez.
Véget ért tehát a forint elmúlt hetekben látott szárnyalása, és újra felfelé vesszük az irányt.
Loading...