A kínai-amerikai kereskedelmi háború mellett a hongkongi események is egyre erősebb hullámokat vernek, miközben Kína a gazdasági szerkezetváltással is évek óta küzd. De vajon van-e megoldás?
Az elmúlt hetek megint Kínára irányították a figyelmet: feszülten figyeli a világ, hogy milyen véget érnek a hetek óta tartó és egyre erőszakosabb hongkongi események. Vajon meghátrál-e a helyi és mögötte a kínai vezetés vagy harminc évvel később Kína ismét az erőszakos utat választja.
Emellett másik két kihívással is szembe kell néznie a hatalomnak. Vegyük most sorba ezeket:
- gazdasági szerkezetváltás. Kína évek óta próbálja gazdasági növekedését a korábbi export- és beruházásvezérelt modellről a lakossági fogyasztásra átállítani, ami egy – a fejlett országokhoz hasonló – lassabb, de kiszámíthatóbb növekedési pályát vetítene előre. A siker egyelőre felemás: a folyamat csak lassan halad és ha időről-időre meg kell támasztani a növekedést, azt továbbra is – sokszor értelmetlen – állami beruházásokkal oldják meg.
- vámháború az Egyesült Államokkal, ami valójában sokkal többről szól. Donald Trump tavaly tavasszal indította meg sajátos háborúját Kína ellen és rövid időn belül kiderült, hogy nem csupán a kínai termékek importjáról szól ez az egész. Valójában a világ legerősebb gazdasága próbálja megakadályozni abban a második legerősebbet, hogy az belátható időn belül utolérje. A vámok mellett így – például a Huawei kapcsán – technológiai és – például Tajvan kapcsán – katonai téren is egymásnak feszül a két hatalom.
- Hongkong. A többé-kevésbé piaci alapon működő városállam Kína kapuja a világra, amin keresztül kínai vállalatok kereskednek és egyúttal a világ kapuja Kínára, ahol a külföldi befektetők a kínai vállalatokba tudnak befektetni. A mostani események kimenetele emiatt messze túlmutat Hongkong sorsán magán: egy véres végkifejlet hosszú évekre megakaszthatja Kína integrálódását a világgazdaságba.
Ezen kihívások önmagukban is nehezen kezelhetők. Együtt pedig szinte megoldhatatlanok.
Csak érzékeltetve:
- a vámok ellen a kínai jüan leértékelése tűnik jó megoldásnak, de ez elriaszthatja a külföldi befektetőket és menekülésre készteti a belső megtakarítókat
- mennyire engedheti meg a kínai vezetés, hogy „egy ország, két rendszer” elvet követve a hongkongi követeléseknek engedjen, nyitva hagyva ezzel a kaput a világra, miközben „odahaza’ sziklaszilárdságú elnyomó rendszert épít
Félek, hogy legfeljebb is csak egy erősen kompromisszumos megoldás születhet, ami még jobban terheli majd a kínai növekedést és ezáltal a globális kilátásokat. Az egyre durvább hongkongi híreket követve azonban rövidesen ki kell derülnie az igazságnak…
Loading...