A szigorú kínai koronavírus elleni intézkedések jelentős globális hatásokkal járhatnak.
A világgazdaságot mozgató termelési és elosztási hálózatok gondjai nem újkeletűek, a világjárvány kezdete óta több negatív hatás is érte ezeket a rendszereket. Gondolhatunk itt azokra a kezdeti logisztikai kihívásokra, amelyeket a gazdaságok 2020 eleji lezárása, majd újra nyitása okozott, vagy akár a régiónként és időszakosan változó helyi koronavírus-korlátozásokra, amelyek tovább növelték a szállítmányozási nehézségeket világszerte. Ehhez jött még a kereslet tartós elmozdulása a szolgáltatásoktól a tartós fogyasztási javak felé, amelyet a világ számos részén tapasztalható gyors gazdasági fellendülés is támogatott, illetve a félvezetők és a munkaerő területén tapasztalható hiány sem segítette a helyzet rendeződését.
Az idei év elején voltak már kezdeti jelei annak, hogy az ellátási láncokat érintő gondok enyhülhetnek, azonban február óta a helyzet ismét jelentősen megváltozott. Az orosz-ukrán konfliktus megzavarta a kereskedelmi tevékenységet a régióban és ugrásszerűen megemelkedő energia- és ezáltal szállítási-költségekhez is vezetett. Ehhez jöttek hozzá a több kínai nagyvárosban a koronavírus terjedése miatti szigorú lezárások. Az ideiglenes gyárbezárások és a kínai kikötők zsúfoltságának a globális gazdaságra gyakorolt hatásait jelenleg nehéz teljes mértékben számszerűsíteni, de három fő trend már tisztábban látszik, a korábbi lezárások tapasztalataiból.
- A konténerszállítási költségek 2020 végén bekövetkezett meredek emelkedése egybeesett a világ más részein tapasztalható kikötői problémákkal. Ez bizonyos mértékig a megnövekedett kereskedelmi volumen eredménye volt, mivel a fellendülés nagyon gyors volt, ami az áruk iránti kereslet erős megugrásához vezetett. Ezzel együtt azonban a járvány korábbi szakaszaiban bekövetkezett zavarok hatásai is közrejátszottak az elakadásokban: a konténerszállító hajók iránti nagy keresletet csak nehezen lehetett kielégíteni, mert a konténerek egyszerűen nem voltak a megfelelő helyen. Ez arra utal, hogy a kínai kikötőkben jelenleg látható zsúfoltság a világ más kikötőiben is gondokhoz vezethet a következő hónapokban.
- A növekvő ellátási zavarok nagyobb inflációs nyomást okozhatnak, különösen a termelői árak tekintetében. Az Európai Központi Bank becslései alapján az ellátási láncok akadozásának inflációra gyakorolt negatív hatásai akár hat-kilenc hónapig is fennállhatnak.
- Az egyes alkatrészek ellátási zavarai nehezíthetik a további gyártási tevékenységeket világszerte (mint például a globális chiphiány és annak az európai autóiparra gyakorolt hatása). Ennek különösen a kelet- és közép-európai gazdaságok érezhetik meg a hatásait, amelyek amúgy is a leginkább ki vannak téve az ukrajnai konfliktus gazdasági következményeinek.
Mindennek a teljes európai gazdaságra nézve is jelentős hatásai lehetnek. Az eurózóna gazdasága az idei első negyedévben mindössze 0,2%-kal bővült az előző negyedévhez képest. Mindezek fényében még sokatmondóbb, hogy a KBC elemzése alapján az euróövezet első negyedéves GDP-növekedése 0,7 százalékponttal magasabb lehetett volna a globális ellátási láncokat érintő sokkhatások nélkül.
A fentiek alapján arra számíthatunk, hogy az ellátási láncok gondjai továbbra is jelentős következményekkel lesznek a világgazdasági folyamatokra, mind növekedési, mind inflációs szempontból. Ezek a hatások a kínálati és a keresleti oldalt egyaránt érinthetik, és hosszabb ideig fennmaradhatnak; visszaszorulásuk a háttérben húzódó problémák esetleges megoldódása után is csak több hónapos időtávon lehet reális.
3,91 (11 szavazat)
Loading...