leláncolt gazdaságok – nyertesek és vesztesek

Akadoznak az ellátási láncok, komoly zavart okozva a gazdaságban. Nézzük meg, kik lehetnek ennek a nyertesei és vesztesei!

A jelenlegi, minden korábbinál globalizáltabb gazdasági berendezkedésben még a kisebb helyi problémák is könnyen tovább gyűrűzhetnek, dominóeffektust elindítva. Nem csoda tehát, hogy a tavaly márciusban kirobbant vírusválság utáni gazdasági leállás, majd újranyitás sokkja máig érezhető lökéshullámokat gerjesztett szerte a világon.

hogyan jutottunk idáig?

2020 második negyedévében, a vírus első hullámának terjedésével a munkahelyek elvesztésének félelme és a széleskörű lezárások megtették hatásukat, jelentősen visszaesett a kereslet. A kínálati oldalon pedig recesszióra készültek a vállalatok, elkezdték leépíteni készleteiket és amennyire lehet, csökkentették a kapacitásaikat.

Később, a vakcinák megjelenésével és a lezárásokhoz való alkalmazkodással csökkent a munkahelyek elvesztésétől való félelem, a költségvetési támogató intézkedések pedig tovább növelték a lakosságnál lévő, elköltésre váró pénzösszegeket. A cégek így elkezdték újraépíteni korábbi kapacitásaikat és feltölteni készleteiket.

A gyorsan javuló átoltottság aztán lehetőséget adott a teljes újranyitásra, az amerikai és az európai gazdaságok 8-10%-os, fogyasztás vezérelt növekedésbe váltottak. Ez azonban még felkészületlenül érte a kínálati oldalt, amely nem tudta felvenni a lépést a hirtelen keresletnövekedéssel, így jelentős zavarok keletkeztek. A termelés felfuttatása nehezen ment a kevésbé átoltott, a delta variáns által legjobban sújtott ázsiai régióban, ezáltal jelentős szállítási problémák alakultak ki, a nyersanyag- és energiaárak emelkedésnek indultak és sok szektor munkaerőhiánnyal küzdött.

nyertesek és vesztesek

A hirtelen felfutó keresletből és az azt nehezen követő kínálati oldal nehézségeiből azok a szektorok tudnak profitálni, amelyek árazási erejüket jól ki tudják használni ebben a helyzetben. Ilyen például a félvezetőket gyártó szegmens, az építőanyagok gyártói és a szállítmányozással foglalkozó cégek. A helyzet legnagyobb vesztesei pedig azok a cégek, amelyek nagyon költségérzékenyek, és különösen rosszul érinti őket az alapanyagok hiánya és azok árának emelkedése. Ezeknek a vállalatoknak a termelése akadozik, illetve a magasabb költségeiket nem igazán tudják tovább hárítani a fogyasztóikra. A leginkább negatívan érintett szektorok az élelmiszer kiskereskedelem, a vegyipar és az autógyártók.

mit jelent mindez a befektetésekben?

A gazdaságban látható egyensúlytalanságok eltérően érintik a különböző szektorokat, és ennek nem csak vesztesei, hanem nyertesei is vannak. Összességében, a teljes részvénypiacon belül nagyjából kiegyenlítődik a két hatás, de megfelelő pozicionálással ezt befektetési szempontból ki lehet használni. Mi a vegyes alapjaink aktív kezelése során ennek megfelelően járunk el, és a részvény eszközökön belül alulsúlyozzuk az ellátási problémáktól leginkább sújtott szektorokat, míg felülsúlyozzuk az ebből profitálni tudó vállalatok részvényeit.

A fenti problémák várhatóan még 2022-ben is velünk maradnak, és hatással lesznek a részvénypiacok teljesítményére. Fontos azonban, hogy nézzünk a folyamatok mögé, és ennek megfelelően alakítsuk befektetéseink összetételét.