Donald Trump a nyersanyagpiacokon is bombát robbantott, így az éve eleji körkép leporolása időszerűnek tűnik.
Hét hónappal ezelőtt arról írtunk, hogy a nyersanyagpiaci befektetések közül az olaj, és az ipari fémek egy része lehet az idei év nyertese, míg a nemesfémek közül az arany alulteljesítésére fogadtunk. Az előbb felsorolt eszközök teljesítményére rápillantva azt mondhatjuk, hogy nem tévedtünk nagyot.
Az olaj piacán továbbra sem állt helyre a keresleti és kínálati oldali egyensúlytalanság. Az OPEC júniusi kvótaemelése ellenére tovább kellene emelni a kitermelésen, ugyanis Venezuela és Irán mellett Líbiában és Kanadában is gondok akadtak a kitermeléssel, miközben a készletek rohamosan fogynak. Az év második felében is hasonlóan magas olaj, és benzinárral számolnánk.
Az arany esetében hiába futott júniusban öt éves csúcsra az ETF-ekben tartott állomány és gyengült a dollár, a nemesfém ára közel 5%-kal esett. Az inflációs várakozások globális szinten emelkednek, elsősorban az energiaárak miatt, de egyelőre nem beszélhetünk túllövésről. A 3% körüli 10 éves amerikai hozamok, még ha csak kismértékben is, de pozitív reálhozamot biztosítanak kockázatmentesen a befektetőknek, ez pedig nagyban csökkenti az arany vonzerejét.
Donald Trump és Kína csatározása elsősorban az ipari fémek kereskedését érintette negatívan, hiszen a gépjárműgyártás és az elektronikai cikkekre kivetett vám csökkenti a keresletet. Ennek hatása azonban marginálisnak tűnik az előzetes elemzői becslések szerint, így a heves árfolyam reakció sokkal inkább a szentimentnek és a vételi pozíció zárásoknak volt köszönhető.
A jelenlegi vámháború eszkalálódása globális szinten újabb eladókat hozhatna a nyersanyagpiacra is, azonban ha marad minden a „régiben”, akkor a nemesfémek visszazárkózásával pozitív hozamot érhetünk el idén ezzel az eszközosztállyal.