Másfél évvel ezelőtt írtam arról, hogy a fogyasztói árak csökkenése mennyit tett hozzá megtakarításaink értékéhez. Ha érdekel, hogyan alakult a tavalyi év, illetve mi a várakozásom 2017-re, klikkelj a tovább gombra!
A múltkori cikkemben használt példánál maradva, ha egy megtakarító 2015 december végén egy 1 éves futamidejű állampapírt vásárolt, akkor 0,96%-os hozamot tehetett zsebre. Ugyanezen idő alatt az árak 1,8%-kal emelkedtek, tehát a megtakarító valójában -0,84% reálhozamot ért el, azaz csökkent megtakarításának vásárlóértéke, így megvalósult az, amire a cikkemben figyelmeztettem az olvasókat.
Idén a kilátások még rosszabbak. Az egy éves állampapír hozam alacsonyabb (0,23%), míg a várható infláció értéke magasabb (2018 I. negyedév: 2,9% az MNB számításai alapján), mint egy évvel korábban. A befektetés mostani megismétlésével tehát -2,67% reálhozamot tud elérni a hazai megtakarító. (A negatív reálhozam ellen a diszkont kincstárjegyeknél magasabb hozamú rövid távú lakossági állampapír, a kamatozó kincstárjegy sem véd meg.)
Mit tehet egy átlagos megtakarító a negatív reálhozamok ellen? A válasz az, hogy nagyobb kockázatot vállal. Ezt megteheti úgy, hogy hosszabb futamidejű állampapírokat vásárol (10 éves magyar állampapírhozam jelenleg 3,54%), de ez esetben fel kell készülnie arra, hogyha változnak a hozamok, akkor befektetésének árfolyama érzékenyebben reagál. Én jelenleg a hozamok csökkenése helyett az emelkedésre látok nagyobb esélyt, így a hosszabb kötvények helyett a részvények vásárlása mellett teszem le voksom. Természetesen tudom, hogy ez kockázatosabb, mint egy kötvénybefektetés, de hiszek abban, hogy a jelenlegi pozitív makrogazdasági környezetben a vállalatok képesek az inflációt meghaladó mértékű árbevétel és profitnövelésre.
Loading...