kockázatmentes kamatszint
A befektetések világában fontos, hogy mindig tudjuk, melyik a legalacsonyabb kockázatú befektetés, amihez tudjuk viszonyítani a kockázatosabbakat. A „kockázatmentesnek” azokat a befektetéseket nevezhetjük, ahol a csőd esemény bekövetkezésének valószínűsége a 0% felé közelít, illetve a piaci árfolyama nem, vagy csak kis mértékben ingadozik. Ilyenek lehetnek tipikusan a rövid bankbetétek és a rövid állampapírok. Ezek a kamat/hozam szintek értelemszerűen hatnak a kockázatosabb befektetésektől elvárható hozamszintekre is. Például ha kockázatmentesen el tudunk érni 5% hozamot, akkor a kockázatmentes befektetés mellé igyekszünk olyan befektetést választani, amelyik várható hozama magasabb, mint 5%.
szétválasztott piacok
A mai magyar állampapír piacon mesterségesen szétválasztották a befektetőket
- intézményi/jogi személyiséggel rendelkező szereplőkre és
- magánszemély befektetőkre.
Az előbbiekbe tartoznak a pénzintézetek is, amelyek kamatszintjét részben a jegybanki alapkamatok és a bankközi piac, a rövid állampapír piac szabályozza. Ezen befektetők jelenleg 0,02 – 0,07 hozamot érhetnek el a 3 hónapnál nem hosszabb befektetéseikkel, míg a magánszemély befektetők egy féléves/egy éves lakossági állampapír vásárlásával 2,5-3,0%-ot, a június 3-tól induló Magyar Állampapír Plusz kötvénnyel pedig 3,5-6%-ot.* Első ránézésre a két szegmens nagyon különböző kamatszintről indul.
lehet átjárás az egyes részpiacok között?
Ha ilyen markáns különbözet alakul ki az egyes piacok között, akkor óhatatlanul elindulhat a gondolkodás arról, hogyan lehetne átkerülni a kedvezőbb „piacra”. Az ÁKK jelenleg adminisztratív korlátozásokkal tudja csupán szétválasztani a piacokat.
milyen hatása lehet az eltérő kockázatmentes hozamszintnek?
A pénzintézetek elsősorban hitelezni szeretnének, és forrásaikat hitelügyletekbe szeretnék kihelyezni. A hitelezésen felül rendelkezésre álló forrásokra kereshetnek a pénzintézetek alacsonyabb kockázatú „befektetéseket” – ami nagy valószínűséggel 3 hónap – 3 év közötti futamidejű állampapír lehet. Egy 3 éves futamidejű magyar állampapír hozama már valamivel magasabb (jelenleg 1,0 % a 3 éves magyar állampapír referencia hozama), és már valamekkora árfolyamkockázata is van. A bankok számára elérhető befektetési/kihelyezési lehetőségek kamatszintjei erősen korlátozzák a bankokat abban, hogy a bankbetétekre nullánál sokkal magasabb kamatot fizessenek.
A jogi személyek (vállalatok) jellemzően hitelből gazdálkodnak, de az elmúlt években egyre több cég gyűjtött össze jelentősebb megtakarítást. Megtakarítóként sajnos nem tudják jól befektetni a pénzüket, mert 0% kamatot kaphatnak a pénzükre. A jelenlegi kamatpolitika – az olcsó hiteleken keresztül – egyértelműen beruházásokra ösztönzi cégeket.
A magánszemélyek egyértelműen nyertesei ennek a folyamatnak. Számukra egy sokkal magasabb kockázatmentes kamat/hozam szint vált elérhetővé. Mi következik ebből? Értelemszerűen feljebb tolódik a kockázatos befektetésektől elvárt hozam elképzelésük: „Minek vásároljak 2% körüli várható hozammal bíró kötvényalapot, amikor ennél kedvezőbb hozamot érhetek el a lakossági állampapírokkal?”- merül fel gyakorta a kérdés. Viszont csak akkor tűnik racionálisnak a lakossági befektetők döntése, ha a magas kamatozású állampapírok mellett olyan egyéb befektetést is választanak, ahol az elérhető/várható hozam magasabb, és a várható hozam arányosan magasabb a kockázatvállalás mértékével. A mostani magas kamatozású lakossági állampapír kamatszintek mellett az egyedi részvények, részvény alapok vagy részvénytúlsúlyos vegyes alapok lehetnek ilyenek befektetések.
Mindent egy lapra?
Látva a hatalmas kamatkülönbözetet a magánszemély befektetők közül sokan gondolhatják azt, hogy itt az egyedüli, „legjobb” megoldás a befektetések egyszerű kezelésére. „Tegyük minden pénzünket magas kamatozású lakossági állampapírokba, hiszen ez hozza most a legtöbbet. Használjuk ki az adódó lehetőséget!” – de vajon, biztosan ez a legjobb megoldás?
Nézzük meg milyen további szempontokat lenne érdemes megfontolni:
- az infláció az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedett, és ki tudja hol áll meg (2019. áprilisi adat 3,9% volt). A fix kamatozású lakossági állampapírok ma „még” magasnak tűnő (reál)kamatot kínálnak, de ezt az infláció könnyen felemésztheti,
- a múltbeli tapasztalatok alapján egy gondosan kialakított portfolió (amelyben a magasabb hozampotenciált biztosító eszközök is vannak, például részvények) képes hosszú távon reálhozamot biztosítani,
- a portfólión belül természetesen használhatjuk a magasabb kamatozású magyar állampapírokat a kötvényrész megvalósításához.
Az új Magyar Állampapír Plusz kötvény piacra dobásával
a lakossági befektetők tényleg kaptak egy új befektetési „csodafegyvert” a magyar
államtól, ami elég magasra helyezi ennek a kockázatmentes befektetési formának
a hozam szintjét. Ezt a szintet csak a kockázatosabb befektetések, illetve a
gondosan összeállított portfoliók tudják megugrani.
*forrás: ÁKK
Felhívjuk figyelmét arra, hogy jelen ajánlás annak készítőjének szakmai álláspontját tartalmazza, az ajánlásban foglaltak megismerése azonban önmagában nem elegendő a konkrét befektetési döntés meghozatalához. A konkrét befektetési döntés meghozatala előtt kérjük, szíveskedjen konzultálni tanácsadójával. Az alapok részletes leírását, így a befektetési politikát a Tájékoztató, a hazai forgalmazási szabályokat az erről szóló hirdetmény továbbá a K&H Bank Üzletszabályzata, valamint az aktuális hirdetmény tartalmazza, melyek elérhetők a K&H Bank fiókjaiban, mint forgalmazási helyeken és a www.kh.hu internetes oldalon. A kondíciók módosításának jogát a Bank fenntartja.
Loading...